Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.
A szentendrei fűrészmalom 19. század végi épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye. A MűvészetMalom az ország harmadik legnagyobb kiállítóhelye, a magyar szellemi-művészeti köztudat, a kulturális-turisztikai piac fontos része. Bemutatja és közkinccsé teszi mindazon értékeket, melyek a szentendrei művészet történetére, művészettörténeti jelentőségére és jelenére vonatkoznak.
A szentendrei fűrészmalom 19. század végi épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye. A MűvészetMalom az ország harmadik legnagyobb kiállítóhelye, a magyar szellemi-művészeti köztudat, a kulturális-turisztikai piac fontos része. Bemutatja és közkinccsé teszi mindazon értékeket, melyek a szentendrei művészet történetére, művészettörténeti jelentőségére és jelenére vonatkoznak.
A szentendrei fűrészmalom 19. század végi épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye. A MűvészetMalom az ország harmadik legnagyobb kiállítóhelye, a magyar szellemi-művészeti köztudat, a kulturális-turisztikai piac fontos része. Bemutatja és közkinccsé teszi mindazon értékeket, melyek a szentendrei művészet történetére, művészettörténeti jelentőségére és jelenére vonatkoznak.
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.