Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.
A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.
A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.
Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott remek Órajáték és az Óramúzeum Székesfehérvár kiemelkedő kulturális, turisztikai és idegenforgalmi célpontjának tekinthető. A közel háromszáz darabból álló gyűjtemény a Kossuth udvarban található. A több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett 17. századi toronyóra szerkezet is látható.
Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott remek Órajáték és az Óramúzeum Székesfehérvár kiemelkedő kulturális, turisztikai és idegenforgalmi célpontjának tekinthető. A közel háromszáz darabból álló gyűjtemény a Kossuth udvarban található. A több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett 17. századi toronyóra szerkezet is látható.
Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott remek Órajáték és az Óramúzeum Székesfehérvár kiemelkedő kulturális, turisztikai és idegenforgalmi célpontjának tekinthető. A közel háromszáz darabból álló gyűjtemény a Kossuth udvarban található. A több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett 17. századi toronyóra szerkezet is látható.