Nevezetesség

A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.

A Móricz-Duna partján álló csomoros fekete nyár 2013. szeptemberétől hivatalosan is Magyarország legnagyobb kerületű fája. A sarjakból összenőtt óriás kora kb. 100 év, mellmagasságban mért kerülete több, mint 12 méter.

A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.

A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.

A Prónay kilátó a Nógrád megyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedik. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető. A minden évszakban és napszakban szabadon látogatható építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz.

A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.

A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.

A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.