Nevezetesség

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.

A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.

A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.

A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.

Hajdúsámsonban a kulturális intézmények - a könyvtár, a közművelődés és a muzeális tevékenység - összevontan működnek. Ennek köszönhetően itt egy helyen megtalál mindent, ami a város múltjával vagy jelenével kapcsolatos.

Petőfi Sándor, a világszerte ismert és elismert költő 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Irodalmi, politikai és emberi legendává vált rövid élete során. Petőfi Sándor szülőháza máig eredeti állapotában tárja a látogatók elé azt a miliőt, amelyben a költő megszületett, a 19. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyait, szokásait. Az emlékmúzeum földszinti termeiben látható a költő rövid, csupán hétéves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás központjában az életmű áll, de megjelennek a kapcsolódó személyek és történelmi események is.

A kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik: a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, a nagykanizsai és zalaegerszegi adótornyokkal, az észak-nyugatra a távolban magasodó hegyek már az Alpok lábai. A délre hullámzó Somogyi-dombságon túl a Mecsekig is el lehet látni, a Zengőtől a Tubesig jól kivehetők a vonulatok, és a pécsi torony is észrevehető. Ajánlott megközelítése a Festetics kilátótól vagy Vonyarcvashegyről, a piros jelzést követve.

A Piczinke Póniudvar egy hangulatos, kedves kis állatsimogató udvar a Normafa tetején, maga a nyugalom szigete. Az állatsimogatót háztáji parasztudvarokra jellemző fajokkal rendezték be, póni, kecske, szamár, nyuszi, kutya, de láma és alpaka is helyet kapott az udvarban. Sok ügyességi és népi játékkal is találkozhatnak a gyerekek, de van homokozó, trambulin, lábbal tekerős gokart és nyereghinta. Míg a gyerekek önfeledten játszanak, a szülők elfogyaszthatnak egy kávét kávézónkban, vagy élvezhetik a napsütést függőágyaink egyikében.

A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan, melynek tárgyi emlékei a Falumúzeumban tekinthetők meg.

A Pilisszentivánon található megújult látogatóközpontunkban interaktív természetvédelmi kiállítás mutatja be a Szénások Európa Diplomás Terület élővilágát. A bemutatóhelyen vetítőterem, kültéri foglalkoztató terület, nyári konyha és vizesblokk ad lehetőséget gyerekcsoportok élményszerű foglalkoztatására.