Nevezetesség

Hajdúsámsonban a kulturális intézmények - a könyvtár, a közművelődés és a muzeális tevékenység - összevontan működnek. Ennek köszönhetően itt egy helyen megtalál mindent, ami a város múltjával vagy jelenével kapcsolatos.

Petőfi Sándor, a világszerte ismert és elismert költő 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Irodalmi, politikai és emberi legendává vált rövid élete során. Petőfi Sándor szülőháza máig eredeti állapotában tárja a látogatók elé azt a miliőt, amelyben a költő megszületett, a 19. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyait, szokásait. Az emlékmúzeum földszinti termeiben látható a költő rövid, csupán hétéves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás központjában az életmű áll, de megjelennek a kapcsolódó személyek és történelmi események is.

A kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik: a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, a nagykanizsai és zalaegerszegi adótornyokkal, az észak-nyugatra a távolban magasodó hegyek már az Alpok lábai. A délre hullámzó Somogyi-dombságon túl a Mecsekig is el lehet látni, a Zengőtől a Tubesig jól kivehetők a vonulatok, és a pécsi torony is észrevehető. Ajánlott megközelítése a Festetics kilátótól vagy Vonyarcvashegyről, a piros jelzést követve.

A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan, melynek tárgyi emlékei a Falumúzeumban tekinthetők meg.

A Pilisszentivánon található megújult látogatóközpontunkban interaktív természetvédelmi kiállítás mutatja be a Szénások Európa Diplomás Terület élővilágát. A bemutatóhelyen vetítőterem, kültéri foglalkoztató terület, nyári konyha és vizesblokk ad lehetőséget gyerekcsoportok élményszerű foglalkoztatására.

Az Erdőanyában végzett vizsgálatok eredményei napjainkra a Pilisi Parkerdő örökerdő-gazdálkodásának alapköveinek tekinthetőek, amelyet 10 információs tábla mutat be az erdőlátogatók számára. Szakvezetés igényelhető a Madas László Erdészeti Erdei Iskolában.

Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.

A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.

A hagyományos földművesek mindennapi használati eszközeit, szerszámait bemutató gyüjtemény.

A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.