Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Templom
Csillagvizsgáló
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Planetárium
Óriáskerék
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Nemzeti park
Betlehem
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Apátság
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A Prónay kilátó a Nógrád megyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedik. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető. A minden évszakban és napszakban szabadon látogatható építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz.
A Prónay kilátó a Nógrád megyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedik. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető. A minden évszakban és napszakban szabadon látogatható építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz.
A Prónay kilátó a Nógrád megyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedik. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető. A minden évszakban és napszakban szabadon látogatható építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz.
A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A hat állomásból álló E-tanösvény végigjárása során válaszokat kaphatunk arra, hogy miért fontos az erdőben az erdőszegély, az elegyesség, a holt fa jelenléte, miért lényeges a természetes folyamatokra alapozni az erdőgazdálkodást. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.
A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.
A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.