Nevezetesség

A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A múzeumban a Bölcsőtől a sírig című kiállítás keretében minden korcsoport rimóci népviselete megtekinthető.

Rippl-Rónai József festményei, múzeumként berendezett lakóháza, műterme, lakberendezési tárgyai, bútorai, relikviái, dokumentum fotói. Rippl-Rónai legjelentősebb kultuszhelyeként nemzetközi hírnévre tett szert. Rippl-Rónai József (1861-1927) a magyar festészet legelső modern művésze. A 19. század végén Párizsban előbb Munkácsy Mihály tanítványa volt, majd a francia Nabis-csoport művészei körében vált neves stílusújító festő- és iparművésszé. Közeli barátja Aristide Maillol, a későbbi híres szobrász, megismerkedett Paul Gauguin-nel, Toulouse Lautrec-kel és Paul Cezanne-nal. Budapesti ismertségét az Andrássy Tivadar gróf számára készített ebédlő berendezése hozta, amely a magyar iparművészet első, egységes szecessziós stílusú bútoregyüttese.

A múzeum a megye egyik legjelentősebb közművelődési intézménye - tudományos műhelye, amely gyűjtő, megőrző és bemutató tevékenységével fontos társadalmi igényt elégít ki. A gyűjtemény mennyisége meghaladja a fél milliót. Megyeszékhelyi múzeum, amely települési feladatai mellett megyei hatókörű múzeumként jelentős állami - régészeti, szakmai, módszertani - feladatokat is ellát. Múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak.

Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.

Korszerű kortárs vizuális intézmény, amelynek létrehozása a magyar fotográfusok szakmai elismerése, és azt a több éves munkát teljesíti ki, aminek fontos állomása volt a Robert Capa-hagyaték megvásárlása, Magyarországra hozatala. A fotográfiai központ a fotográfus szakma és a fotográfia iránt érdeklődő nagyközönség érdekeit és igényeit hivatott szolgálni.

A Magyar Rockhírességek Csarnoka, rövidebben a Rockmúzeum igyekszik összefoglalni a rockzene és az egyik elődjének számító beatkorszak relikviáit. Muzeális Gyűjtemény, mely állandó kiállítás keretében mutatja be a `60-as évek elejétől jelenleg 1989-ig bezáróan a Magyar Rockzene történetét. A hatvanas és hetvenes évek pop-rock kultúrája kiemelkedő jelentőségű volt a saját korában, de napjainkban is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen ez a műfaj is a szellemi örökségünk része.

A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.

Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.

A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.