Nevezetesség

A Ramassetter-ház Sümeg épített- és szellemi öröksége, a belváros turisztikailag frekventált helyszínén található. A műemlékvédelem alatt álló épület – a város híres polgármesterének, mecénásának szülőháza – eredetileg barokk stílusban épült, ám később felújították, és a XIX. század második felében eklektikus stílusban átépítették. Teljes felújítása után Ramassetter Látogatóközpontként várja az érdeklődőket izgalmas, interaktív, többfunkciós terekkel, eszközökkel, a Ramassetter-kultusz – bortermelés, kékfestés – tárgyi emlékeivel, fazekasgyűjteménnyel és a Sümegfoglaló online, városi sétával egybekötött játékkal.

Tatabányán található a Ranzinger Vincze kilátó, a híres Kő-hegyen álló Turul madártól, emlékműtől mindössze 15-20 percnyi sétálás után. A turul szobornál kiépített parkoló található, innen kb 1,5 km a Kő-hegyen álló kilátó. 1980-ban állították fel eredetileg, a korábban XII/a akna felvonójaként szolgáló kilátót. A kilátónak felállított aknatorony egy 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. A 2008-as felújításnál új nevet kapott, az egykori bányamérnökről, Ranzinger Vincéről nevezték el. A kilátó 30 méter magas, 156 lépcsőfokát megmászva csodálatos panoráma tárul elénk.

Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.

A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).

A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház az 1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819-1858) munkássága köré szerveződik.

A Reimann Bányászattörténeti Miniverzum a Dorogi - medence bányászattörténetét felelevenítő, interaktív kiállítótér. Látogatóink megismerkedhetnek a bányászattal, mint szakmával, annak történeti és technológiai fejlődésével. Bepillantást nyerhetnek a Dorogi-medence történetét meghatározó szénkitermelés folyamatába. Egyedi makettvilágunk mozgó elemei minden korosztály számára élvezetessé teszi a szénbányászat izgalmas világát. VR szemüvegeink segítségével élethű betekintést nyerhetnek a föld alatti munkafolyamatokba. Az élményszerű bemutatást a szórakozva tanítás szellemében kínáljuk. A miniverzum felfedezhető önállóan és tárlatvezetéssel egyaránt, csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges. Szeretettel várjuk önöket.

A szülőfalujában berendezett Remenyik Zsigmond Emlékmúzeum segítségével az író életéről és munkásságáról kaphatunk áttekintést. Az emlékházban az író egykori használati tárgyai mellett művei és levelei is megtekinthetők.