Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Ökocentrum
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.

A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.

A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.

A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).

A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).

A repülőtér Veszprém megyében, Pápától 7 km-re délnyugati irányban található. Dáka községet elhagyva az út jobb oldalán jól látható a hangárépület. Kellemesen eltöltheti itt néhány napos vagy hosszabb szabadságát, kipihenheti fáradalmait, vagy ha az aktív pihenés híve, széleskörű szórakozási lehetőségek közül választhat. Szeretettel várják akkor is, ha a repülőgép pilóta jogosítványt kívánja megszerezni.
A repülőtér Veszprém megyében, Pápától 7 km-re délnyugati irányban található. Dáka községet elhagyva az út jobb oldalán jól látható a hangárépület. Kellemesen eltöltheti itt néhány napos vagy hosszabb szabadságát, kipihenheti fáradalmait, vagy ha az aktív pihenés híve, széleskörű szórakozási lehetőségek közül választhat. Szeretettel várják akkor is, ha a repülőgép pilóta jogosítványt kívánja megszerezni.

A repülőtér Veszprém megyében, Pápától 7 km-re délnyugati irányban található. Dáka községet elhagyva az út jobb oldalán jól látható a hangárépület. Kellemesen eltöltheti itt néhány napos vagy hosszabb szabadságát, kipihenheti fáradalmait, vagy ha az aktív pihenés híve, széleskörű szórakozási lehetőségek közül választhat. Szeretettel várják akkor is, ha a repülőgép pilóta jogosítványt kívánja megszerezni.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A Belvárosi Alkotóműhely a Reviczky-házak egy gyöngyszeme, amely művészeti tevékenységek otthona. 2016-tól két egyesület, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és a Debreceni Fotóklub székhelyeként működik a DEMKI üzemeltetésében. Az épület a Szent Anna utca 16-18. számmal együtt Reviczky-házak néven ismert, mivel – ezen házak egyikében lakott Reviczky Menyhért, aki Debrecen polgármestere volt 1843-1847. között. A Belvárosi Alkotóműhely 2017-ben elindított Nyitott Műhely sorozatának programjaira szeretettel várja a grafika és a fotográfia iránt érdeklődőket. A műhely gépeit is használva az év folyamán számos workshop-ot és bemutatóval egybekötött műtermi beszélgetést szerveznek az alkotóházban.
A Belvárosi Alkotóműhely a Reviczky-házak egy gyöngyszeme, amely művészeti tevékenységek otthona. 2016-tól két egyesület, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és a Debreceni Fotóklub székhelyeként működik a DEMKI üzemeltetésében. Az épület a Szent Anna utca 16-18. számmal együtt Reviczky-házak néven ismert, mivel – ezen házak egyikében lakott Reviczky Menyhért, aki Debrecen polgármestere volt 1843-1847. között. A Belvárosi Alkotóműhely 2017-ben elindított Nyitott Műhely sorozatának programjaira szeretettel várja a grafika és a fotográfia iránt érdeklődőket. A műhely gépeit is használva az év folyamán számos workshop-ot és bemutatóval egybekötött műtermi beszélgetést szerveznek az alkotóházban.

A Belvárosi Alkotóműhely a Reviczky-házak egy gyöngyszeme, amely művészeti tevékenységek otthona. 2016-tól két egyesület, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete és a Debreceni Fotóklub székhelyeként működik a DEMKI üzemeltetésében. Az épület a Szent Anna utca 16-18. számmal együtt Reviczky-házak néven ismert, mivel – ezen házak egyikében lakott Reviczky Menyhért, aki Debrecen polgármestere volt 1843-1847. között. A Belvárosi Alkotóműhely 2017-ben elindított Nyitott Műhely sorozatának programjaira szeretettel várja a grafika és a fotográfia iránt érdeklődőket. A műhely gépeit is használva az év folyamán számos workshop-ot és bemutatóval egybekötött műtermi beszélgetést szerveznek az alkotóházban.