Nevezetesség

A Szentkúti ősbükkös szomszédságában található a Csónakázó-tó, mely elsősorban horgászoknak, sétálni vágyóknak nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget.

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A Csornai Múzeum a Rábaköz történeti, néprajzi értékeit bemutató gyűjtemény. Csornán, a premontrei prépostság épületének több évszázados falai között kapott otthont.

Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.

A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa 938 méteres magasságával a bakancsos turizmus valódi zarándokhelye. A geodéziai mérőtorony kilátóvá történő átalakításával lehetővé vált a csodálatos körpanoráma megtekintése. A Csóványosról valódi hegységi panorámát élvezhetünk, alig háborgatott vadon övezi a tornyot. A torony mellett található a Béke-emlékműve. A kilátó elérése igazi erőpróba, de amit a toronyból látunk az minden fáradságért kárpótol. A csigalépcsős torony köré épített külső szerkezet egyes emeletein temérdek információs táblán olvashatunk a Börzsöny erdőiről, élővilágáról, néprajzáról, geológiájáról.

A ház módosabb gazda háza volt, mely 1870-körül épülhetett, alaprajza egy pitvarból és két szobából áll. Eredetileg nádtető fedte és mindkét szobában volt kemence (egy kerek és egy szögletes), melyekből mára csak a kemence szája, a beépített tűzhely és az egyik helyreállított kemence látható. A házhoz hatalmas udvar és melléképületek (ólak, istállók, góré, szín stb.) tartoztak. Az udvar közepén gémeskút is volt, melyet az 1970-es években temettek be.

A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe, Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint más időpontokban is biztosítanak különvonatot.

A település kilátójából elláthatunk a Tétényi-fennsíktól kezdve a Budai- és a Pilisi-hegyekig, a Magas-Börzsönyön keresztül a Naszályig. Csömörön kiépített körtúra keretében járhatóak be a helyi látványosságok, ezek között szerepel a kilátó és a panoráma-kitekintőpont, egymás közelében.

A 12 méteres kilátótorony Lukácsházától nyugatra áll és csodálatos panorámát nyit a környékre. Megközelítése a település vasútállomásáról induló piros turistajelzést követve lehetséges.

Salföld fölött áll a háromszintes, rácsos szerkezetű Csönge-hegyi kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul elénk a Káli-medencére. A kilátó közelében padok, pihenőhely van kialakítva. A falutól tanösvényen, egy kellemes, nem megerőltető sétával lehet feljutni. Egész évben ingyenesen látogatható.