Nevezetesség

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.

A Grábóc település feletti dombon áll a 15 m magas, három lábon álló, háromszintes, hatszögletes alakzatú, faszerkezetű Mária-kilátó. Szép kilátás nyílik a falura, a környező dombokra és a Keleti-Mecsekre. A kilátó mellett padok és tűzrakóhely várja a turistákat.

A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.

A 20 méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó a legendás botanikus, Gróf Ambrózy-Migazzi István nevét őrzi. A kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban található. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége 15 fő.

Az ökoturisztikai központ, az egykori birtokterület tulajdonosáról gróf Esterházy Móricról kapta nevét. Gróf Esterházy Móric nagybirtokos, miniszterelnök, a Vértes turizmusának története során jelentős lépést tett. Országos példaként szolgált azzal, hogy első nagybirtokosként nyitotta meg uradalma területét a kirándulók előtt az 1930-as években. Az ökoturisztikai központ, az egykori sváb település múltját, néprajzi értékeit is a látogatók elé tárja. Az épület három egységre tagolódik: ökoturisztikai fogadóközpont, étterem és turistaszállás.

Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.

Balatonlellén a kiállítás egy nagyszerű ember, gróf Somssich Pongrác gyűjteménye, melyet Balatonlelle városára hagyományozott. Díjazott és rekordtrófeák, valamint autentikus néprajzi anyagok láthatóak itt. A kiállítást Afrika állatvilágát bemutató tablók egészítik ki. Az egyedülálló magángyűjtemény idegen nyelvű ismeretterjesztő anyaggal is várja a látogatókat egész éven át. A gyűjtemény különlegessége a több száz darabos fotógyűjtemény, melynek legszebb darabjai is megtekinthetőek.

A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban.

A Gizella Királyné-kilátó 2015. évben került megépítésre Veszprémben, a Gulya-dombi Parkerdő szívében, miután a régi fa szerkezetű kilátót el kellett bontani. A 22 m magas acél szerkezetű kilátó 17,5 m magas felső pihenőszintjéről csodálatos 360°-os körpanoráma tárul elénk. Horganyzott acélból készült, az 1615 darab, összesen 51 tonna össztömegű, különböző méretű alkatrészt 7500 darab csavar fogja össze. A kilátó érdekessége a formája, úgynevezett parabolikus hiperboloid, azaz ívesnek látszik, de valójából egyenes acélrudakból áll.

A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, mely még ma is használható. A tanösvényen haladva megismerjük a környék növény- és állatvilágát.