Nevezetesség

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot 1919-ben alapította az optikusból cégtulajdonossá lett világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc, aki végrendeletében mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteményét keleti művészeti múzeum alapítása céljából az államra hagyta.

Fél évezred kínzásai a Középkortól az Újkorig,Távol-Kelettől Amerikáig viaszfigurák és képillusztrációk segítségével mutatja be a középkor kínzásait. Láthatóak a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia, japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával és a csejtei Báthori Erzsébet szadizmusával is. A korabeli dokumentumok alapján elkészített eszközök hűen tükrözik a korábbi századok kegyetlenkedéseit.

Kiemelkedő fontosságú vízimadár élőhely, ahol megismerhető a halastavak élővilága madármegfigyelő tornyok, információs táblarendszer segítségével. Bejárható gyalogosan, kerékpárral, kisvasúttal.

A Hortobágy-mátai Fecskeház Erdei Iskola mellett található a Csillagoségbolt-park bemutató csillagvizsgálója. A csillagvizsgáló az Erdei Iskolába látogató vendégek mellett a nagyközönség számára is nyitva áll. A csillagda egy közel 7 m magas torony tetején helyet foglaló 3 m-es átmérőjű kupola. A csillagda főműszere egy 140 mm átmérőjű CFF apo távcső.

Megújultak, bővültek a Látogatóközpont kiállításai. A Hortobágy természete interaktív kiállítás és a Pusztai Kincsestár - a jószág haszna kiállítás ad részletes információt a Hortobágy világáról. Az épület előtti területen egy új közösségi tér jött létre, padokkal árnyékot adó pergolával, melynek központi eleme a már közel egy éve felavatott daru szobor. A Hortobágy Cafe világörökségi központhoz méltó hangulatával várja vendégeit, s joggal számíthat arra, hogy a családosok kedvenc helyévé válik a szomszédos Délibáb játszótérrel együtt. A Látogatóközpont ajándékboltjában beszerezhetjük többek között a Hortobágyi Nemzeti Parki Termék védjegyeseinek árucikkeit is. A Látogatóközpont Hortobágy központjában, a 33-as főút mentén, a Hortobágyi csárda szomszédságában, a körforgalom mellett található.

Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.

A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.

A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.

A tájház és emlékház Zala megyében, Nagykanizsától 20 km-re Murakeresztúron található. A nemzetiségi lét, a helyi értékek, annak megőrzése és bemutatása fontos a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr számára.

Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.