Japán képzőművészeti kiállítás, Gróf Vay Péter püspök élete és japán műgyűjtése nyomán

Japán képzőművészeti kiállítás

Hold a felhők felett - Gróf Vay Péter püspök élete és japán műgyűjtése

2023. május 12. - 2024. február 18.

Vay Péter, aki a római katolikus missziók vizitálása során pápai megbízásból az egész világot bejárta, 1902. december közepén lépett először Japán földjére. Három hónapot töltött ekkor Japánban, és számos ismeretségre tett szert. Második alkalommal 1907. április 1-jén, Kanadából érkezett a szigetországba. Először Jokohamában, majd Tokióban töltött el több mint egy hónapot. 1907. április 15-én levélben tett ajánlatot, hogy ott tartózkodása alatt a Szépművészeti Múzeum részére japán vízfestményekből, rajzokból és metszetekből kollekciót állítana össze, amely a 13. századtól kezdve tanulságosan és jó példányokon keresztül mutatná be Kelet-Ázsia grafikai művészetét. Harmadik, egyben utolsó ázsiai utazására 1914-ben, közvetlenül az első világháború kitörése előtt került sor. 1913 őszén indult el Triesztből, hogy India, Délkelet-Ázsia, Hongkong és Shanghai érintésével 1914. március 25-én harmadszorra is kiköthessen Japánban. Utazása fő célja ezúttal a mind nagyobb léptékben megindult ázsiai katolikus munkás migráció pasztorációs központjainak felállítása volt.

A japán gyűjtemény összeállításakor Vay elsődleges célkitűzése az elérhető legteljesebb áttekintést nyújtó japán metszetanyag felgyűjtése volt, amely mellett bronz tsubákat (kardmarkolatvédőket) akart még beszerezni. „Isten segítségével a munkával elkészültem, […] háromezer darabból álló gyűjteményt küldünk haza. Ne csodálkozzék, először van az életben szerencsém, most se magam számára” – írta elvégzett munkájáról. A gyűjtemény nagysága az 1909-es leltár tanúsága szerint 2337 tárgyat számlált, amely a következőképp oszlott meg: 1093 fametszet, 338 festmény, 719 kisplasztika, 176 (fametszetes) könyv és 11 faszobor.

A gyűjtemény súlypontja kétségkívül a képzőművészeti anyag, amelyben a legjelentősebb egységet a sokszorosított grafikák (fametszetek, fametszetes könyvek) és a festmények (tekercsképek) képviselik. Ehhez járult a mennyiségét tekintve mindössze 11 tételt számláló szobrászati anyag, amely kvalitásait tekintve igen figyelemreméltó. Az iparművészeti tárgyak sorozataiból a fém tsubákat (kardmarkolatvédők), karddíszítményeket és írószerkészleteket, a javarészt elefántcsontból és csontból faragott netsukékat (övbe süllyesztett dobozkákra függesztett ellensúlyok), és a lakktárgyakat: inrōkat (orvosságos dobozok), fésűket, dobozokat kell megemlítenünk.

A kiállítás a Vay-gyűjtemény főbb tárgycsoportjainak bemutatásával a korabeli gyűjtéstörténet és szemléletmód érzékeltetésével szeretné ráirányítani a figyelmet az első hazai japán képzőművészeti gyűjteményre, annak kiemelkedő kvalitású tárgyaira, s gyűjtőjének gróf Vay Péternek szerteágazó munkásságára.