Miskakancsó vásárlás a Miska Pincében Gyenesdiáson

A Miska Pince egy Rádiházáról áttelepített, 171 éves boronapince újjászületése. Maga a pince egy fából készült, vagyis boronafalú épület, benne főfás préssel. Az új kiállítóhelyen egy miskakancsó-gyűjtemény tekinthető meg. Ez a hungarikumnak számító, jellegzetes formájú és díszítésű ólommázas cserépkancsó lett az új gyenesdiási látványosság névadója is. A boronapince falai között, az ország különböző részeiről származó miskakancsók láthatók. A gyűjteményt néhai Zentai Gábor népművelő, a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ egykori igazgatója gyűjtötte össze és adományozta a pincét megálmodó és létrehozó Pék házaspárnak, Pék Andrásnak és feleségének Julikának.

A kiállításon megannyi méretű és formájú miskakancsóban lehet gyönyörködni. Van, amelyik akkora, hogy inkább szobor, mint edény. A színük is eltérő, hiszen minden mester a saját tájegységére jellemző mázakat használt. Jelenleg 126 darabból áll a kiállítás.

Vannak a miskakancsónak olyan jellegzetességei is, amelyek nélkül ez az edény elképzelhetetlen volna. A miskakancsók 19. század eleji katonát ábrázolnak csákóval a fején. A legtöbb miskakancsó sajátossága, hogy a fejét háromszög alakú kalpag, vagy huszáros csákó ékesíti. Ez a süveg alkotja az edény száját és a kiöntőjét. A kancsófej nem lehet meg bajusz nélkül, lekonyulót, kackiást és csavarodót egyaránt láthatunk belőle a kiállításon. Minden kancsónak egyetlen függőleges füle van.

A miskakancsó ruházata zsinóros huszárviseletre emlékeztető gúnya, fontos jellegzetessége a hasán levő domborműves sujtássor. A két sujtássor között középen tekeredik a domborműves kígyó. A kígyó a néphiedelem szerint igen nagy tudású állat, ugyanis örök élettel bír, ezzel a szimbólummal kívántak a kancsó tulajdonosának hosszú életet.

A Miska Pince egész évben nyitva tart a szomszédos Kerámiaházzal azonos időben.