Veszprém vármegye a Közép-Dunántúl régióban található, fővárosa Veszprém. Veszprém vármegyében kiemelt jelentőségű látnivalók sokasága található. Híres és népszerű fesztiválok, rendezvények várják egész évben közönségüket. Kedvelt tájai a Balaton és a Bakony.

2026. évi fesztiválok, rendezvények, események programok Zircen és környékén. A festői település Magyarország legmagasabban fekvő városa, mely számos kulturális programmal, turisztikai látnivalóval, kirándulási és túrázási lehetőséggel várja a látogatókat. A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. A Zirci Ciszterci Apátság, az arborétum, a Természettudományi Múzeum és az Alkotóház mellett még rengeteg természeti szépséget és látnivalót kínál a környék.
2026. évi fesztiválok, rendezvények, események programok Zircen és környékén. A festői település Magyarország legmagasabban fekvő városa, mely számos kulturális programmal, turisztikai látnivalóval, kirándulási és túrázási lehetőséggel várja a látogatókat. A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. A Zirci Ciszterci Apátság, az arborétum, a Természettudományi Múzeum és az Alkotóház mellett még rengeteg természeti szépséget és látnivalót kínál a környék.

2026. évi fesztiválok, rendezvények, események programok Zircen és környékén. A festői település Magyarország legmagasabban fekvő városa, mely számos kulturális programmal, turisztikai látnivalóval, kirándulási és túrázási lehetőséggel várja a látogatókat. A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. A Zirci Ciszterci Apátság, az arborétum, a Természettudományi Múzeum és az Alkotóház mellett még rengeteg természeti szépséget és látnivalót kínál a környék.

A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.

A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.

A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.