Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely

Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely

Kiemelt partner Kiemelt partner

Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. Az egyházi épület fontosságát hangsúlyozza, hogy az építkezéseken megjelenő stílusok képet adnak a Magyar Királyság művészetének változásairól, és rávilágítanak a dinasztikus kapcsolatokra.

Középkori Romkert

A Szentföldre vezető út mentén felépülő egyházi épület a koronázások (38 magyar király), királyi temetkezések színhelye (15 uralkodó) volt, valamint országgyűléseknek, országnagyok tanácskozásának, királyok hadba vonulásának és hazatérésének adott otthont. A prépostság pápai privilégiumok révén a 12. század végére a Szentszék közvetlen fennhatósága alá került. Kiemelt jelentőségét növelte, hogy itt őrizték a koronaékszereket az Árpád-korban, és a királyi ereklyekincseket is. A templomban helyezték el a király trónját. A társaskáptalan hiteleshelyi és magánlevéltárként is működött. Az impozáns templombelső biztosított méltó keretet a fényes királyi esküvőkhöz és a keresztelési szertartásokhoz is. Hazai és nemzetközi zarándoklatok céljává vált Szent István és Imre sírja.

A 11. századi épület egy fő- és két mellékhajóból állt (65 m hosszú, 37,5 m széles). Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A 12. század folyamán, a templom déli mellékhajójához egy kerengőt építettek két sírkápolnával. Az itt élő kanonokokat elköltöztették, ezért ezt a részt a 13. századtól fokozatosan elbontották. Az 1318-as és 1327-es tűzvészt követően gótikus stílusban átépítették a templomot. Nagy Lajos király Szent Katalin tiszteletére kápolnát alapított a déli oldalon, ahová eltemették. Hunyadi Mátyás új, késő gótikus szentéllyel növelte meg az épületet. A halálát követően a templomban lévő sírokat kifosztották és a török hódoltság idején (1543-tól) pusztulásnak indult, majd 1800 körül lerombolták az utolsó részleteit is.

A 19. század közepétől folytattak feltárásokat az egykori királyi prépostság és temploma területén. A fennmaradt falmaradványokat és kőfaragványokat az 1938-ban elkészült Romkertben (tervező: Lux Géza, falfestmények: Aba-Novák Vilmos, ólomkeretes üvegablakok: Árkayné Sztehlo Lily, reliefek: Madarassy Walter) mutatták be, melyet a 2011. évi CXLIX. törvény a Nemzeti Emlékhelyek sorába emelte.

Királyi Bazilika Jelentősége

A 15. századi közfelfogás szerint, mely Kottanner Jánosné (Erzsébet királyné udvarhölgye) emlékiratában maradt fenn, „a magyaroknak három törvényük van. Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie.” Székesfehérvár török kézre kerüléséig (1543) minden magyar uralkodót Fehérváron koronáztak meg. A templomban zajló egyházi szertartás rekonstruálható mozzanatai a következők voltak: közfelkiáltás (választás), eskü, szentelés, felkenés, átöltöztetés, a kard átadása, koronázás, a jogar átadása, trónra ültetés.

A késő középkori írott források alapján a királynékat (Nápolyi Beatrix 1476, Candale-i Anna 1502, Jagelló Izabella 1539) hasonló, de külsőségeiben szerényebb ceremóniával koronázták meg a veszprémi püspök irányításával.

István és fia, Imre herceg 1083-as szentté avatása óta a koronázó egyházi funkció a sírtemploméval is kiegészült, és a késői középkorban már nem is korlátozódott a koronás főkre és jeles egyházi személyekre. Székesfehérvár török kézre kerülése előtt tizenöt uralkodó az itteni Szűz Mária-társaskáptalan templomában talált nyughelyet. A Fehérváron eltemetett királynékról, királyi gyermekekről csak elvétve tudósítanak a források. Az ország előkelői közül néhányan az uralkodó különleges kegyéből kaphatták meg a bazilikában való temetkezés jogát: Ozorai Pipo (†1426) temesi ispán, id. Rozgonyi István (†1439/40) fejéri ispán, Buzlai László (†1481 után) lovászmester, Marcali Miklós (†1413) és Stiborici Stibor (†1414) erdélyi vajdák, Druget Fülöp (†1327) nádor. A társaskáptalan több prépostjának nyughelye is a templomban lehetett, erre bizonyítékul azonban egyedül Györgyi Bodó Miklós (†1474) sírkőtöredéke szolgál.

A Prépostsági templom

A Szűz Mária-templom építése minden bizonnyal az alapítással egy időben, 1018 körül vette kezdetét. Az épület háromhajós bazilika volt (65 m hosszú, 37,5 m széles, ebből a főhajó 16,5 m). Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A főszentély kupoláját mozaik díszítette és az oltár környezetét az előkerült két lépcsőfok alapján megemelték. Imre herceg (†1031) sírhelyét a főhajót a déli mellékhajótól elválasztó támrendszer hordására készült alapfalban alakították ki. Szent Istvánt a főhajóban temették el, sírját Kralovánszky Alán azonosította. Az építészetileg vagy liturgikus okokból kiemelt részeken mészkőtáblákat használtak a padló burkolására, a többi területen pedig terrazzót.

A nyugati rész főhomlokzata előtt egy újabb épületrészt emeltek a 11. században, mely nyitott volt, oldalhomlokzatait két, hatalmas íves nyílás törte át.

A prépostság jelentősége Szent László korában tovább növekedett I. István és Imre herceg 1083-as szentté avatásával. Könyves Kálmántól kezdve a 12. század folyamán a magyar királyok temetkező temploma lett az épület, melyet jelentős román stílusú átépítés követett a kőfaragványok tanúsága szerint. Felépült a déli oldalon a káptalani kerengő (ennek mentén fekvő helyiségekben laktak a kanonokok). A templom délkeleti tornyához két, félköríves apszisú, egyhajós kápolna csatlakozott.

Károly Róbert idején került ismét középpontba a prépostság és temploma. Az 1318-as és 1327-es tűzvész után hozzálátott az épület helyreállíttatásához. A főhajót és a mellékhajókat elválasztó Árpád-kori pilléreket kibővítették, és új, gótikus árkádíveket emeltek, a mellékhajókat feltehetően beboltozták. Nagy Lajos király Szent Katalin tiszteletére kápolnát alapított, melyet a 2002. évi ásatás során a templom déli oldalára lokalizáltak. Az uralkodót itt temették el.

A 14. és a 15. század folyamán számos kápolnát emeltek az egyházi épületben, és megkezdődtek a főúri temetkezések is, amit oklevelek és sírkőtöredékek egyaránt bizonyítanak.

Hunyadi Mátyás jelentős építkezéseket folytatott a templomon, melynek során a főhajót késő gótikus hálóboltozattal fedték. A boltozással párhuzamosan a régi főapszis mögé egy hatalmas, új, kápolnakoszorús szentélyt kezdett építeni. A munka még az ő életében félbeszakadt: csak a kápolnák készültek el, magát a szentélyt valószínűleg már soha sem fejezték be. Mátyást a főhajó újonnan épült boltozata alá temették el, és utódai, az utolsó középkori magyar királyok (Szapolyai János †1540) sírjai is a templom régi részébe kerültek.

A királyi bazilikában lévő sírok kifosztása 1490-től kezdődött el. A mohácsi vész után a prépostság hanyatlásnak indult. 1543-ban a török hadsereg elfoglalta Székesfehérvárt, és a templom királysírjait kirabolták. 1601-ben felrobbant a délnyugati toronyban elhelyezett lőporraktár.

Osszárium

A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely területén kialakított osszárium (sírkamra) az egykori királyi bazilikából előkerült, hányatott sorsú csontleletek megőrzését szolgálja, egyben közös síremléket állít az itt eltemetett személyeknek. A kripta minden évben az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával látogatható.

A csontmaradványok sorsa

Székesfehérváron, a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilikában temették el 15 királyunkat, köztük az államalapító Szent István királyt, továbbá uralkodói családtagokat, rangos egyházi és világi személyeket is. Legtöbbjük azonban nem azonosítható, vagy mára máshol nyugszanak. István király és fia, Imre herceg maradványait még 1083-ban, szentté avatásukkor kiemelték a sírokból, és belőlük ereklyéket képeztek. A várost 1543-ban megszálló törökök, majd később a várost visszafoglaló császári zsoldosok pedig végigrabolták a bazilika gazdag sírjait: a kincseket kiemelték, a csontokat szétdúlták, kidobálták.

III. Béla és Anna királyné sírjainak felfedezése 1848-ban

Szerencsés véletlen csupán, hogy a fosztogatások közepette III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna sírja érintetlenül maradt. A királyi párt uralkodói felségjelvényekkel, valamint személyes tárgyaikkal temették el, így találtak rájuk 1848-ban véletlenül, földmunkák során. A város vezetősége leállította a munkát, és elrendelte a szakszerű ásatást, amelyet Érdy (Luczenbacher) János, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze végzett el. Máig ez az egyetlen olyan feltárás, amely során minden kétséget kizáróan királyi személyekhez köthető csontmaradványok kerültek elő. A királyi párt 1862-ben a budavári Mátyás-templomban temették el; a mellettük talált tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeumban, sírjaik vörös mészkő fenéklapjait Székesfehérváron, a püspöki székesegyház altemplomában őrzik.

A királyi bazilika további feltárásai

A bazilika ásatásai a későbbiekben folytatódtak. 1862–1882 között Henszlmann Imre, 1936–37-ben Lux Kálmán, 1965-tól 1993-ig Kralovánszky Alán, 1994-től Biczó Piroska végzett feltárásokat az egykori templom területén. Az ásatások közel ezer egyén csontmaradványait hozták felszínre. A Henszlmann Imre által feltárt csontok szintén a Mátyás-templomba kerültek, az 1936-tól kezdődő ásatások csontmaradványait viszont már a székesfehérvári beszentelt sírkamrába temették. Bár az 1848-as feltáráshoz hasonló jelentőségű lelet a további ásatások nyomán már nem került elő, joggal feltételezhetjük, hogy az azonosítatlan csontmaradványok között királyaink, királynéink földi maradványai lehetnek.

A csontleletek vizsgálata

A leletek antropológiai vizsgálata megtörtént, az eredményekről 2008-ban könyv jelent meg. (Éry Kinga szerk.: A székesfehérvári királyi bazilika embertani leletei. 1848–2002. Budapest, 2008. Balassi Kiadó.) A régészeti, történettudományi és antropológiai eredményeket összevetve 4 csontvázzal kapcsolatban felmerült a személyazonosság lehetősége Károly Róbert, Nagy Lajos és Habsburg Albert királyokkal, valamint Nagy Lajos lányával, Katalin hercegnővel. A rendelkezésre álló adatok azonban csupán feltételezésre adnak módot, nem bizonyító erejűek. A csontmaradványok elhelyezése a szigetelt, klimatizált sírkamrában – a kegyeleti szempontokon túl – azt a célt is szolgálja, hogy azok esetleges további kutatások számára hozzáférhetők legyenek, jó állapotban, azonosíthatóan megőrződjenek. A csontokat ezért polietilén zsákokban, felirattal ellátva, számozott, rozsdamentes acélládákba csomagolták. Az egyes ládák tartalmáról gépelt nyilvántartás készült, amelyet a Szent István Király Múzeum Adattára őriz.

Jegyárak

  • Teljes árú belépődíj: 700 Ft
  • Csoportos jegy felnőtt (10 fő felett): 600 Ft
  • Csoportos jegy kedvezményes (10 fő felett): 250 Ft
  • Kedvezményes belépődíj (diák, nyugdíjas): 350 Ft

Nyitvatartás:

  • Áprilistól októberig minden nap 9:00-17:00
  • November 1. és március 31. között előzetes bejelentkezés alapján látogatható, csoportoknak, 10 fő fölött
Előzetes bejelentkezéssel november 1 és március 31. között látogatható 
2019.11.01 - 2020.03.31

Találatok száma: 8
Gyógynövény gyűjtés és programok 2019. Túrák és előadások a Fekete Sas Patikamúzeum szervezésében

Gyógynövény gyűjtés és programok 2019. Túrák és előadások a Fekete Sas Patikamúzeum szervezésében 2019. november 17.

Interaktív előadás

Fekete Sas Patikamúzeum Herbarius gyógynövénygyűjtő túrák és programok Lencsés Rita vezetésével. A túrákon az érdeklődők számos értékes növénnyel ismerkedhetnek meg az úton, s a szervezők ígérik, senki sem tér haza üres kézzel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a túrázáshoz előzetes bejelentkezés ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Szent István Király Múzeum programok 2019. Események, rendezvények, fesztiválok

Szent István Király Múzeum programok 2019. Események, rendezvények, fesztiválok 2019. december 1.

Herbarius karácsonya

A Szent István Király Múzeum programjai között a legkülönbözőbb generációknak és érdeklődési körű embereknek kínálunk tematikus előadásokat, tárlatvezetéseket, koncert sorozatokat. Számtalan lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön felfedezhesse a Szent István Király Múzeumot az érdeklődésének megfelelő ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Négykezes kedd Székesfehérváron 2019. Foglalkozások a Hetedhét Játékmúzeumban

Négykezes kedd Székesfehérváron 2019. Foglalkozások a Hetedhét Játékmúzeumban 2019. november 19.

Újra indul a NÉGYKEZES KEDD nevű kézműves alkotóműhelyünk, ahol hozzáértő kezek segítenek többek között varrni, horgolni, origamizni. Sok szeretettel várjuk, ha szeretne kreatív módon kikapcsolódni és új technikákkal, ötletekkel megismerkedni. Az idei foglalkozások nagy része az újrahasznosítás ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Hetedhét Játékmúzeum programok, események 2019 Székesfehérvár

Hetedhét Játékmúzeum programok, események 2019 Székesfehérvár 2019. november 19.

Négykezes kedd - Pompom ékszer szett készítés

A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Ingyenes tárlatvezetés Székesfehérváron 2019. Tárlatvezetés IV. Béla élete és uralkodása kiállításon

Ingyenes tárlatvezetés Székesfehérváron 2019. Tárlatvezetés IV. Béla élete és uralkodása kiállításon 2019. november 21.

Tárlatvezetés IV. Béla élete és uralkodása - Hősök, szentek hódítók című kiállításán az országzászló téri kiállítóhelyen 2019. október 10. - december 19. között. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Képzőművészet kiállítás Székesfehérvár 2019. A különutazás terei kiállítás a Csók István Képtárban

Képzőművészet kiállítás Székesfehérvár 2019. A különutazás terei kiállítás a Csók István Képtárban 2019. november 22.

Ujházi Péter képzőművész A különutazás terei c. kiállítása a Csók István Képtárban. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Székesfehérvár gyerekprogram 2019. Mesék a vitrinből - múzeumi foglalkozás 1-3 éves gyerekeknek

Székesfehérvár gyerekprogram 2019. Mesék a vitrinből - múzeumi foglalkozás 1-3 éves gyerekeknek 2019. november 26.

Mesék a vitrinből - múzeumi foglalkozás 1-3 éves gyerekeknek 2019. november 12-én és 26-án a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat részeként a Budenz-ház - Ybl-gyűjteményben. A belépés díjtalan. Sajtónyilvános rendezvény. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Adventi programok Székesfehérvár 2019. Rendezvények a Szent István Király Múzeum szervezésében

Adventi programok Székesfehérvár 2019. Rendezvények a Szent István Király Múzeum szervezésében 2019. december 1.

Adventi programok a Szent István Király Múzeum szervezésében 2019-ben. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat



Találatok száma: 15
Székesfehérvári kiállítás 2019. Téli Tárlat c. csoportos kiállítás a Pelikán Galériában

Székesfehérvári kiállítás 2019. Téli Tárlat c. csoportos kiállítás a Pelikán Galériában 2019.11.08. - 12.20.

Téli Tárlat című csoportos tárlat Székesfehérváron a a Pelikán Galériában. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Székesfehérvári kiállítások 2019

Székesfehérvári kiállítások 2019 2019.11.08. - 12.20.

Téli Tárlat

Kiállítások a székesfehérvári múzeumokban, galériákban, művelődési házakban és egyéb kiállítóhelyeken a Szent István Király Múzeum szervezésében. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Székesfehérvári kiállítás 2019. Van, aki marad… c. Ziffer Sándor kiállítás a Deák Gyűjteményben

Székesfehérvári kiállítás 2019. Van, aki marad… c. Ziffer Sándor kiállítás a Deák Gyűjteményben 2019.10.11. - 12.11.

Van, aki marad… címmel rendezett, Ziffer Sándor (1880–1962) festőművész munkáit bemutató kiállítás Székesfehérváron a Városi Képtár - Deák Gyűjteményben. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Hetedhét Játékmúzeum állandó és tematikus tárlatvezetések 2019

Hetedhét Játékmúzeum állandó és tematikus tárlatvezetések 2019 2019.01.01. - 12.31.

Múzeumunk új tárlatvezetéssel bővült! A Moskovszky- gyűjtemény 3 választató témája után mostantól kérhető a megújult Réber kiállításhoz is vezetés. A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

IV. Béla király kiállítás élete és uralkodása kiállítás Székesfehérváron: Hősök, Szentek, Hódítók

IV. Béla király kiállítás élete és uralkodása kiállítás Székesfehérváron: Hősök, Szentek, Hódítók 2019.08.10. - 12.31.

Feléled a múlt Székesfehérváron: Hősök, Szentek, Hódítók - IV. Béla élete és uralkodása a Szent István Király Múzeum szervezésében. A Koronázási Ünnepi Játékokhoz kapcsolódóan a Szent István Király Múzeum nagyszabású időszaki kiállítással tiszteleg IV. Béla magyar uralkodó emléke és öröksége előtt. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Múzeumpedagógia óvodásoknak és iskolásoknak Székesfehérváron a Hetedhét Játékmúzeumban

Múzeumpedagógia óvodásoknak és iskolásoknak Székesfehérváron a Hetedhét Játékmúzeumban 2019.01.01. - 12.31.

A Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky és Réber Gyűjtemény két állandó kiállítása a gyermeki lét varázslatos világába kalauzolja a látogatót. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Magyarországon egyedülálló, és Európában is elismert játékgyűjteménye a 18-19. századi játékkultúra rendkívül míves ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Múzeumpedagógia Székesfehérvár, foglalkozások gyerekeknek, látogató csoportoknak a Budenz-házban

Múzeumpedagógia Székesfehérvár, foglalkozások gyerekeknek, látogató csoportoknak a Budenz-házban 2019.01.01. - 12.31.

A 18. századi polgárházban tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek, látogató csoportok megismerkedhetnek a több szempontból is érdekes házzal. Egyes foglalkozásokon a névadó Budenz József nyelvész munkásságával és kiemelten fehérvári éveivel foglalkozunk, míg másokon a ház történetével, ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Múzeumpedagógia Székesfehérváron az Országzászló téri kiállítóhelyen

Múzeumpedagógia Székesfehérváron az Országzászló téri kiállítóhelyen 2019.01.01. - 12.31.

A múzeum Országzászló téri épülete mind helytörténeti, mind múzeumtörténeti szempontból az egyik legsokszínűbb kiállítóhelyünk. Az épületben található Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtárban a hozzánk érkező csoportok a múzeum történetével és törzsgyűjteményeivel, köztük a múzeumi ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Múzeumpedagógia Székesfehérváron, foglalkozások  a Fekete Sas Patikamúzeumban

Múzeumpedagógia Székesfehérváron, foglalkozások a Fekete Sas Patikamúzeumban 2019.01.01. - 12.31.

A Fekete Sas Patikamúzeumban a mesterség századokon átívelő izgalmas történetébe engedünk bepillantást az érdeklődőknek. A foglalkozásokon a gyógyítás és gyógyszerkészítés titokzatos múltjának anyagaival és eszközeivel ismertetjük meg a kicsiket és a nagyokat. Illatszertárunk kellemes és kellemetlen ... Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

Patika múzeum kiállítás 2019. Dédapáink patikája kiállítás a Fekete Sas Patikamúzeumban

Patika múzeum kiállítás 2019. Dédapáink patikája kiállítás a Fekete Sas Patikamúzeumban 2019.04.10. - 12.31.

keddtől vasárnapig

Dédapáink patikája kiállítás Székesfehérváron a Fekete Sas patikamúzeumban. Bővebben

Kiemelt ajánlat Kiemelt ajánlat

1 2   


Kapcsolódó témák:

Kiemelt ajánlatok

Székesfehérvári kiállítások 2019
Székesfehérvári kiállítások 2019
2019.11.22. - 2020.03.29.

Figyelmébe ajánljuk!

Szent István Király Múzeum
Szent István Király Múzeum
  • Székesfehérvár

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG