Múzeum

A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.

Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.

1889-óta áll eredeti helyén Magyarország legkisebb malma! A malomszerkezetet 130 év után, 2019-ben újították fel. A múzeumtérben a Kulin család malmához és kovácsműhelyéhez tartozó eszközökön kívül néhány, a falubeliektől kapott tárgy is látható.

A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.

A Marcali Múzeum gyűjtőterülete a Marcali Járásra terjed ki, összesen 39 településre. Néprajzi és történeti gyűjteményében közel 6000 tárgyat őriz, fotógyűjteménye pedig meghaladja a 10000 felvételt. Adattárban őrzött dokumentumainak száma meghaladja a 3000 darabot.

A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.

A Martyn Ferenc művészetét bemutató állandó kiállítás Pécsett, a Káptalan u. 4. szám alatt nyitotta meg kapuit, a festői és szobrászi életműről minden eddiginél átfogóbb keresztmetszetet adva. Az emlékmúzeum anyaga a városnak, illetve a Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozott Martyn Ferenc művekből áll.

Az egykori általános iskola épületében Bányászati Kiállítást rendeztek be az uránbánya működésével kapcsolatos tárgyakból, dokumentumokból. Az udvaron még egy bányajáratot is imitáltak, itt egykori bányamentő (mozdony vontatta speciális csillék) és különféle gépek találhatóak. A kiállítás helyiségeiben a kutatófúrások, a vájatmélyítések során felszínre került kőzetek gyűjteménye latható, fényképek, iratok és egyéb tárgyak társaságában.

A Mecseki Bányászati Múzeumban szerszámok, műszerek, korabeli térképek, oklevelek, valamint a Mecsek jellemző ásványai, kőzetei, fosszíliái segítségével tehetünk időutazást a szén- és uránbányászat történetében.

A Meggyes csárda a Tiszafüred és Kócs határát jelölő hasonnevű halom tövében épült a XVII. sz. utolsó évtizedeiben. A jelenlegi épületet a korábbi leégése után Tiszafüred város tanácsa építtette 1760-1770 között. 1902-ben kétezer koronáért Czinege János kondás számadó vásárolta meg, a későbbi híres gulyásszámadó, „Gróf Czinege” édesapja.