Múzeum

A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A múzeumban a Bölcsőtől a sírig című kiállítás keretében minden korcsoport rimóci népviselete megtekinthető.

A múzeum a megye egyik legjelentősebb közművelődési intézménye - tudományos műhelye, amely gyűjtő, megőrző és bemutató tevékenységével fontos társadalmi igényt elégít ki. A gyűjtemény mennyisége meghaladja a fél milliót. Megyeszékhelyi múzeum, amely települési feladatai mellett megyei hatókörű múzeumként jelentős állami - régészeti, szakmai, módszertani - feladatokat is ellát. Múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak.

A Magyar Rockhírességek Csarnoka, rövidebben a Rockmúzeum igyekszik összefoglalni a rockzene és az egyik elődjének számító beatkorszak relikviáit. Muzeális Gyűjtemény, mely állandó kiállítás keretében mutatja be a `60-as évek elejétől jelenleg 1989-ig bezáróan a Magyar Rockzene történetét. A hatvanas és hetvenes évek pop-rock kultúrája kiemelkedő jelentőségű volt a saját korában, de napjainkban is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen ez a műfaj is a szellemi örökségünk része.

Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.

Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.

A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.

A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.

A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.

Győr egyik ikonikus épülete a Vastuskós - ház. Nem csak az egyedülálló két emeletes, hengeres sarokerkélye miatt, hanem az alatta álló egykori cégérnek köszönhetően is. 1980-as évekbeli restaurálás után költözött ide a Patkó Imre-gyűjtemény, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egyik állandó tárlata, melyben kortárs alkotók – többek között Kassák Lajos, Bálint Endre, Victor Vasarely és Kondor Béla – munkái, valamint kelet-ázsiai, afrikai, óceániai néprajzi tárgyak láthatók.