Múzeum

A Rendőrség-történeti Múzeum állandó kiállítása a kriminalisztikatörténeti és a bűnügyi technikai érdekességeken kívül bepillantást nyújt a szakértői munka fejlődésébe, valamint az emlékezetes magyarországi bűnügyek titkaiba is.

Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.

A RepTár Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában. A múzeum több mint 4 500 m2 fedett kiállítóterével, és mintegy 60 000 m2 alapterületével már mérete okán is figyelemre tarthat számot. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Az itt található nyugdíjazott és restaurált gépek mellett ugyanis megannyi interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak.

Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.

Kiállításunk szeretné bemutatni azokat az örökül megmaradt tárgyakat, amelyek a 70-es 80-as években a legbecsesebbnek számítottak – sokaknak egy fél élet munkája volt például egy Trabant, Zaporozsec vagy Lada 1500-as, a jó bizonyítványért kaptunk Szputnyik kerékpárt, Riga mopedet vagy MK-25-ös magnót, robbanós TV-n néztük a VIT megnyitókat, Varia bútor került a szobánkba, gyűjtöttük a bélyeget és a szalvétákat – hogy csak néhányat említsünk a kiállításon szereplő tárgyak közül.

A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A múzeumban a Bölcsőtől a sírig című kiállítás keretében minden korcsoport rimóci népviselete megtekinthető.

A múzeum a megye egyik legjelentősebb közművelődési intézménye - tudományos műhelye, amely gyűjtő, megőrző és bemutató tevékenységével fontos társadalmi igényt elégít ki. A gyűjtemény mennyisége meghaladja a fél milliót. Megyeszékhelyi múzeum, amely települési feladatai mellett megyei hatókörű múzeumként jelentős állami - régészeti, szakmai, módszertani - feladatokat is ellát. Múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak.

A Magyar Rockhírességek Csarnoka, rövidebben a Rockmúzeum igyekszik összefoglalni a rockzene és az egyik elődjének számító beatkorszak relikviáit. Muzeális Gyűjtemény, mely állandó kiállítás keretében mutatja be a `60-as évek elejétől jelenleg 1989-ig bezáróan a Magyar Rockzene történetét. A hatvanas és hetvenes évek pop-rock kultúrája kiemelkedő jelentőségű volt a saját korában, de napjainkban is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen ez a műfaj is a szellemi örökségünk része.

Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.