Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A Kárpát-medence legjelentősebb sókitermelő vidékének központja Parajd. A parajdi só az óceán kiszáradásakor keletkezett, tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet, szennyeződéstől és adalékanyagtól azonban mentes. Az összetételében egyedülálló gyógyhatással bíró fehér arany már a múlt század közepétől gyógyítási célokat is szolgál a gasztronómia mellett. A bányában található sólerakódást körülbelül 120 millió évesre becsülik. Népszerű turisztikai látványosság a mai napig működő sókitermelő hely. Próbálja ki a Parajdi sóbánya hatékony klímáját. A közlekedést a sóvállalat autóbuszaival oldották meg, amelyek az 1250 m hosszú alagúton keresztül a látogatási szinthez vezető kapuig szállítják az embereket.
A Kárpát-medence legjelentősebb sókitermelő vidékének központja Parajd. A parajdi só az óceán kiszáradásakor keletkezett, tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet, szennyeződéstől és adalékanyagtól azonban mentes. Az összetételében egyedülálló gyógyhatással bíró fehér arany már a múlt század közepétől gyógyítási célokat is szolgál a gasztronómia mellett. A bányában található sólerakódást körülbelül 120 millió évesre becsülik. Népszerű turisztikai látványosság a mai napig működő sókitermelő hely. Próbálja ki a Parajdi sóbánya hatékony klímáját. A közlekedést a sóvállalat autóbuszaival oldották meg, amelyek az 1250 m hosszú alagúton keresztül a látogatási szinthez vezető kapuig szállítják az embereket.

A Kárpát-medence legjelentősebb sókitermelő vidékének központja Parajd. A parajdi só az óceán kiszáradásakor keletkezett, tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet, szennyeződéstől és adalékanyagtól azonban mentes. Az összetételében egyedülálló gyógyhatással bíró fehér arany már a múlt század közepétől gyógyítási célokat is szolgál a gasztronómia mellett. A bányában található sólerakódást körülbelül 120 millió évesre becsülik. Népszerű turisztikai látványosság a mai napig működő sókitermelő hely. Próbálja ki a Parajdi sóbánya hatékony klímáját. A közlekedést a sóvállalat autóbuszaival oldották meg, amelyek az 1250 m hosszú alagúton keresztül a látogatási szinthez vezető kapuig szállítják az embereket.

A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.

A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.

A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ

A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ

Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára. A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát. Előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható egész évben.
Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára. A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát. Előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható egész évben.

Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára. A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát. Előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható egész évben.

2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.
2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.

2005. augusztusában a község lakóinak összefogásával nyílt meg a Pázmándi Tájház. Berendezése a XX. század elejének lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Az épülethez csatlakozik egy újonnan megépített Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek.

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.

Pécs városának lakói először 1907-ben, az akkor megrendezésre került mezőgazdasági kiállításon találkoztak légijárművel, ami egy hidrogénnel töltött léghajó volt. Az első világháború után kijelölték a repülőtér helyét, ami a mai Uránváros helyén terült el. Az 1920-as évek második felében, már rendszeresen szálltak fel repülőgépek innen. 1929-től, az akkor még titokban szerveződő légierő is telepített ide felderítő repülőgépeket, később pedig egy repülőszázad állomásozott a repülőtéren Vörös Kakas néven.
Pécs városának lakói először 1907-ben, az akkor megrendezésre került mezőgazdasági kiállításon találkoztak légijárművel, ami egy hidrogénnel töltött léghajó volt. Az első világháború után kijelölték a repülőtér helyét, ami a mai Uránváros helyén terült el. Az 1920-as évek második felében, már rendszeresen szálltak fel repülőgépek innen. 1929-től, az akkor még titokban szerveződő légierő is telepített ide felderítő repülőgépeket, később pedig egy repülőszázad állomásozott a repülőtéren Vörös Kakas néven.

Pécs városának lakói először 1907-ben, az akkor megrendezésre került mezőgazdasági kiállításon találkoztak légijárművel, ami egy hidrogénnel töltött léghajó volt. Az első világháború után kijelölték a repülőtér helyét, ami a mai Uránváros helyén terült el. Az 1920-as évek második felében, már rendszeresen szálltak fel repülőgépek innen. 1929-től, az akkor még titokban szerveződő légierő is telepített ide felderítő repülőgépeket, később pedig egy repülőszázad állomásozott a repülőtéren Vörös Kakas néven.

Vadon a város felett, ahol a festői környezetben ma már több, mint 300 faj közel 1500 egyede él! Állatkertünk egész évben várja a pécsieket és a városba látogató turistákat. A 4 hektáros terület rengeteg látnivalója mellett a parkban számos program is várja a látogatókat. Ezek között méltán népszerű események az érdekes és mókás látványetetések. Azokat a látogatókat, akik az állatkerti sétájukon szeretnének még jobban megismerkedni a vadaspark lakóival és életével, csoportvezetéseken vehetnek részt. Minden igényt kielégítő, hangulatos játszótér is várja a gyerekeket, fa elemekkel, faragott állatfigurákkal. A Pécsi Állatkert remek program a kikapcsolódásra és ismeretszerzésre kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. Mindenkit szeretettel várunk!
Vadon a város felett, ahol a festői környezetben ma már több, mint 300 faj közel 1500 egyede él! Állatkertünk egész évben várja a pécsieket és a városba látogató turistákat. A 4 hektáros terület rengeteg látnivalója mellett a parkban számos program is várja a látogatókat. Ezek között méltán népszerű események az érdekes és mókás látványetetések. Azokat a látogatókat, akik az állatkerti sétájukon szeretnének még jobban megismerkedni a vadaspark lakóival és életével, csoportvezetéseken vehetnek részt. Minden igényt kielégítő, hangulatos játszótér is várja a gyerekeket, fa elemekkel, faragott állatfigurákkal. A Pécsi Állatkert remek program a kikapcsolódásra és ismeretszerzésre kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. Mindenkit szeretettel várunk!

Vadon a város felett, ahol a festői környezetben ma már több, mint 300 faj közel 1500 egyede él! Állatkertünk egész évben várja a pécsieket és a városba látogató turistákat. A 4 hektáros terület rengeteg látnivalója mellett a parkban számos program is várja a látogatókat. Ezek között méltán népszerű események az érdekes és mókás látványetetések. Azokat a látogatókat, akik az állatkerti sétájukon szeretnének még jobban megismerkedni a vadaspark lakóival és életével, csoportvezetéseken vehetnek részt. Minden igényt kielégítő, hangulatos játszótér is várja a gyerekeket, fa elemekkel, faragott állatfigurákkal. A Pécsi Állatkert remek program a kikapcsolódásra és ismeretszerzésre kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. Mindenkit szeretettel várunk!