Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Erőd
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Zarándokhely
Kálvária-domb
Kiállítóhely
Gazdaház
Sétány
Apátság
Zsinagóga
Emlékház
Halászház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kovácsműhely
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
Monostor

A Szemlő-hegyi-barlangot előszeretettel látogatják iskolai, óvodai csoportok, családok és turisták egyaránt. Nem csoda, hiszen igazi mesevilág várja itt őket. Mostantól azonban egy uniós pályázat fejlesztéseinek köszönhetően még több élményben lehet részük vendégeinknek. Ezért érdemes több időt szánni a látogatásra, hogy a barlangtúra előtt vagy után a vetítőterem filmjeinek megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására is jusson idő. A barlang feletti parkban ezután jóleshet a játék, kikapcsolódás a napsütésben, aki pedig végigjárja az új tanösvényt, az a főváros építőköveiről, a környék kőzeteiről is sok érdekeset megtudhat.
A Szemlő-hegyi-barlangot előszeretettel látogatják iskolai, óvodai csoportok, családok és turisták egyaránt. Nem csoda, hiszen igazi mesevilág várja itt őket. Mostantól azonban egy uniós pályázat fejlesztéseinek köszönhetően még több élményben lehet részük vendégeinknek. Ezért érdemes több időt szánni a látogatásra, hogy a barlangtúra előtt vagy után a vetítőterem filmjeinek megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására is jusson idő. A barlang feletti parkban ezután jóleshet a játék, kikapcsolódás a napsütésben, aki pedig végigjárja az új tanösvényt, az a főváros építőköveiről, a környék kőzeteiről is sok érdekeset megtudhat.

A Szemlő-hegyi-barlangot előszeretettel látogatják iskolai, óvodai csoportok, családok és turisták egyaránt. Nem csoda, hiszen igazi mesevilág várja itt őket. Mostantól azonban egy uniós pályázat fejlesztéseinek köszönhetően még több élményben lehet részük vendégeinknek. Ezért érdemes több időt szánni a látogatásra, hogy a barlangtúra előtt vagy után a vetítőterem filmjeinek megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására is jusson idő. A barlang feletti parkban ezután jóleshet a játék, kikapcsolódás a napsütésben, aki pedig végigjárja az új tanösvényt, az a főváros építőköveiről, a környék kőzeteiről is sok érdekeset megtudhat.
A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.

A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.

A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.

Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.
Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.

Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.

A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.

Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat

Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat