Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az Észak-Magyarország régió vármegyéje, központja Miskolc. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja. Az ország egyik legváltozatosabb vármegyéje, mert itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel.

Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.

Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.

Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.

Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.