Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.
A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.
A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.
A Kossuth Múzeum Cegléd egyik legrégebbi intézménye; több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Többféle gyűjteménye, sokszínű kiállításai, hiánypótló kiadványai, változatos rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban. A Kossuth Múzeumban található az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye.
A Kossuth Múzeum Cegléd egyik legrégebbi intézménye; több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Többféle gyűjteménye, sokszínű kiállításai, hiánypótló kiadványai, változatos rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban. A Kossuth Múzeumban található az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye.
A Kossuth Múzeum Cegléd egyik legrégebbi intézménye; több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Többféle gyűjteménye, sokszínű kiállításai, hiánypótló kiadványai, változatos rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban. A Kossuth Múzeumban található az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.
Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.
Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is. Telefonos bejelentkezéssel látogatható.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.