Nevezetesség

A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.

Családi rendezvények, találkozók, ünnepségek otthona a Mondbach-kúria.

Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.

A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.

A Magyar pénzügyőrség-történeti kiállítás a VI. kerületi Schiffer-villában (Munkácsy Mihály u. 19/B.), a Magyar adózástörténeti kiállítás a VII. kerületben, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületében (Dob u. 75-81.) tekinthető meg. A Schiffer-villa Budapest VI. kerületében, Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A Rákóczi Tárogató Egyesület Magyarország egyetlen olyan szervezete, amelyik összefogja a tárogatón játszó zenészeket határon innen és túl. Létszámuk folyamatosan bővül, tagsága Magyarország szinte minden vidékén megtalálható. Az egyesület a Vay Ádám Múzeumban működik, melynek épülete méltó történelmi környezetet biztosít az egyesületnek. Az egyesület keretén belül működik a Rákóczi Tárogató Együttes. Az együttes alapító tagjai vajai fiatalok voltak, akik a község kuruc hagyományait ilyen módon is szerették volna ápolni. Minden évben rendszeres közreműködői a Rákóczi ünnepségeknek Borsiban, Vaján, Körömben, Tiszaújlakon és a Majtényi síkon. Egyre nagyobb ismertségünk révén meghívást kapnak Magyarország különböző településeire.

Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.