Nevezetesség

Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.

Gödöllő és Isaszeg között, több mint 130 hektáron terül el a Gödöllői Erdészeti Arborétum. Az ország legnagyobb területű arborétumának mottója, `az ezerarcú erdő` egyszerre utal az itt található erdőképek és tisztások sokszínűségére, az itt élő gazdag élővilágra, illetve arra, hogy egész évben milyen sokféle élményt tud nyújtani az erdő a család minden tagja számára: csendes, elmélyedt sétára invitáló utakat, romantikus ösvényeket, önfeledt játékot a Süni tisztáson, szabadtéri sütögetést a Maci tisztáson, élményszerű tanulást interaktív táblákkal, erdei futókört és fitnesz eszközöket a sport szerelmeseinek.

A Gödöllői Városi Múzeum a város központjában, az 1760-as években építtetett uradalmi fogadóban működik. Az intézmény területi múzeumi besorolással, a gödöllői szecessziós művésztelep esetében országos gyűjtőkörrel rendelkezik.

A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.

A Nyíregyházi Görögkato­likus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.

A Grábóc település feletti dombon áll a 15 m magas, három lábon álló, háromszintes, hatszögletes alakzatú, faszerkezetű Mária-kilátó. Szép kilátás nyílik a falura, a környező dombokra és a Keleti-Mecsekre. A kilátó mellett padok és tűzrakóhely várja a turistákat.

A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.

A 20 méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó a legendás botanikus, Gróf Ambrózy-Migazzi István nevét őrzi. A kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban található. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége 15 fő.

Az ökoturisztikai központ, az egykori birtokterület tulajdonosáról gróf Esterházy Móricról kapta nevét. Gróf Esterházy Móric nagybirtokos, miniszterelnök, a Vértes turizmusának története során jelentős lépést tett. Országos példaként szolgált azzal, hogy első nagybirtokosként nyitotta meg uradalma területét a kirándulók előtt az 1930-as években. Az ökoturisztikai központ, az egykori sváb település múltját, néprajzi értékeit is a látogatók elé tárja. Az épület három egységre tagolódik: ökoturisztikai fogadóközpont, étterem és turistaszállás.