Bél-kői Tanösvény, ökotúra Bélapátfalváról a Bükki Nemzeti Parkban

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

A túraúton hét állomást létesítettek, ezen eligazító táblák ismertetik a területen található növény- és állatvilágot; a sziklák a Bükk hegység földtörténetébe, szerkezetének kialakulásába adnak betekintést. Az ösvény bekapcsolódik a bükki turistaút-hálózatba.

A tanösvény állomásai:

• 1. Ciszterci apátság
• 2. Bükkerdő
• 3. János-hegy
• 4. Vasbánya-oldal
• 5. Pala-bánya
• 6. Szász-bérc
• 7. A Bélkő csúcsa. (Csodálatos kilátóhely!)

A bélháromkúti ciszterci apátságtól (Bélapátfalva) induló tanösvény végpontja a 815 méter magas Bél-kő, melynek csupasz sziklafalai már messziről látszanak. Az itt folyó mészkőbányászat miatt a hegy alaposan megváltozott az utóbbi közel száz évben. A Bél-kő azonban – a tájsebek ellenére is – természeti ritkaságokban bővelkedik, épp ezért ma már (természetvédelmi területként) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének része.

A tanösvény nyomvonala – bár ezt a természetjárók nem igazán szeretik – sok helyen aszfaltozott úton halad. A kijelölt útról ugyanakkor ennek ellenére se térjünk le, hisz a felhagyott bánya veszélyeket rejthet, a védett és fokozottan védett természeti területeken pedig komoly károkat okozhatunk mászkálásunkkal. A tanösvény egyik legérdekesebb látnivalója kétségkívül a bélháromkúti ciszterci apátság és kolostorrom, melyet 1232-ben alapított II. Kilit egri püspök. Az évszázadok alatt elnéptelenedett és romossá vált apátságot a 18. században helyreállították. Az épület március 15-től október 31-ig látogatható, de ha csak kívülről nézi meg az ember, akkor is különleges élményben lesz része.

A hegyen nemcsak mészkő-, de agyagpalabánya is volt egykor, az egyik állomáson pedig – ami a geológia szerelmeseinek valószínűleg megdobogtatja a szívét – mélytengeri bazaltvulkanizmus során keletkezett párnalávaformákat is tanulmányozhatunk. A különböző kőzeteken kialakult változatos növénytársulások több védett és fokozottan védett fajnak is otthont adnak – mint például a szirti pereszlény, a korai szegfű vagy a magyarföldi husáng.

Ahogy haladunk feljebb, egyre jobb kilátópontokhoz érünk, a Bél-kő tetejéről pedig az is kézzelfoghatóvá válik, mit is okozott itt az évtizedekig tartó bányászat. A hegy tetejét gyakorlatilag elhordták, helyén csak egy kopár fennsík maradt.

Aki nem ugyanazon az útvonalon akar visszatérni, az az utolsó állomás után többfelé is folytathatja az útját. A Messzelátó hegyének oldalából egy másik útvonalon visszajuthatunk Bélapátfalvára, de a Bükk-fennsík, Szilvásvárad vagy Szarvaskő felé is mehetünk.