Dabosi templomrom túra

A rom az egykori Dabos falu temploma lehetett, amelynek neve több hangalakban is fennmaradt, Dabas, Dabos, Dobos formában is, első említése 1324-ben Dobos néven történt. Építtetésében valószínűleg a a Rátóti-Gyulaffy család játszott szerepet, akik a környéken a tálodi pálos kolostort, a gyulafirátóti premontrei kolostort és a közeli bakonyszentjakabi pálos kolostort is építtették.

Érdekesség, hogy a szakirodalom sokáig keverte a dabosi templomot, amelyet szintén Szent Jakabról neveztek, és a tőle légvonalban 5-6 km-re lévő bakonyszentjakabi kolostorromot. Viszont előbbi építése feltehetően a későbbi. A pálos kolostort 1218-ban alapították és 1263-as bejárása alkalmával keletkezett összeírásban nem említik a dabosi templomot. A templom építésekor Zala megyéhez tartozott. 1333-ban papja András volt.

A bejárat a templomhajó délnyugati sarkában lehetett. A templomot ma is kivehető, de elpusztult kerítőfal övezte ellipszis alakban. A románkori templom az egykori Dabos falu egyháza volt, melyről először 1329-ből hallunk. 1531 után a törökök elpusztították, utána a falu többé nem szerepel az összeírásokban.

A rom régészeti és állagmegóvási munkálatai 2009-ben kezdődtek, melyek során a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázata révén a torony és a falak részleges állagmegóvását végeztük el. 2011. áprilisától folytatódott a román stílusú templomrom állagmegóvásának második üteme, melyhez az anyagi fedezetet az újabb NKA-pályázaton elnyert hárommillió forint és a Bakonyerdő Zrt. által hozzátett ugyanekkora önrész adta. A második ütemet a terv szerint régészeti ásatással kellett kezdeni, melyet a megyei múzeum régésze, Rainer Pál végzett. Az ásatás során a templomrom északi oldalán előkerültek a mellékkápolna falai és oltárának alapja.

A templomhajó belsejének feltárása is újabb meglepetésekkel szolgált: az előzőleg már felszínre került oltár alapja mellett egy kegyúri karzat lépcsője és tartóoszlopainak alapja, valamint jó néhány oszlopdobja is előkerült. Sikerült megtalálni a templom eredeti padlóborításának egy kis darabját is, amely égetett téglalapokból készült. Sajnos az elmúlt évtizedek során a templomot kincskeresők többször feldúlták, köveinek egy részét a közeli tanyák építkezéseihez is felhasználták, így értékesebb faragott kő és egyéb lelet nagyon kevés került elő. Az ásatás május elején befejeződött, és ennek eredménye alapján Paál József műemléki építész szakmérnök elkészítette az újonnan előkerült falmaradványok állagmegóvási tervét, amit a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) jóvá is hagyott. Ennek építészeti munkálatai a nyáron befejeződtek.