Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum programok 2024

Az idei évben a Buddhák földje | GANDHÁRA és az INDUS 100 kiállításokhoz kapcsolódva India lesz a Múzeumok Éjszakája programjának fókuszában.

A baul fakírok sokszor állva, jobb kezükben egyhúros hangszert (ektarát) pengetve, bal oldalukra öblös hangú dobot (dugi) erősítve, bokáikra csörgőt (ghungru) helyezve adják elő énekelt költeményeiket, misztikus verseiket, a térben mozogva, erős érzelmi intenzitással.

Ezen a nyáron Gandhára földjére tervezzük felfedező utunkat, azaz a buddhák birodalmába. Régészeti küldetésünk során megvizsgáljuk közelebbről a szobrok kőzeteit, megismerjük a Buddha életét, és egy keleti bazár forgatagába is belecsöppenünk. A tábor programjában vizuális, a kreativitást serkentő izgalmas feladatok váltakoznak közösségépítő drámajátékos foglalkozásokkal - garantáltan jó hangulatban.

A japán teaművészet, mint a hagyományos japán művészetek döntő többségét magában foglaló művészeti ág alkalmas arra, hogy mélyebben megértsük a japán kultúrát, vallást, történelmet, életfelfogást. A teaszoba már magában is alkalmas a hagyományos japán esztétikai alapelvek közvetítésére, de a teaszertartások során látja el eredendő funkcióját és mutatja meg a japán esztétika esszenciáját.

Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló, hellenisztikus stílusú buddhista alkotásokat hozott létre az i.sz. 1–6. évszázadban. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. A Buddha emberalakú ábrázolása a világon először ekkor történt meg, s az ekkor kialakult buddhista formanyelv terjedt el ezután Ázsia-szerte. A kivételes szépségű, önálló Buddha- és bódhiszattva szobrok mellett a buddhista ereklyék őrzésére emelt szentélyek, a sztúpák falait a Buddha élettörténetét bemutató domborművek díszítették.
A kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be művészettörténeti, történelmi, valamint gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba elhelyezve. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, magyar származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára - a kiállítás és a kötet az ő emlékének is tisztelettel adózik.