Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum programok 2024

Dr. Jeney Rita régész és indológus (Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola) tart kurátori vezetést az INDUS 100 | Plakátkiállítás a múzeum kertjében az Indus-civilizáció nemzetközi felfedezésének századik évfordulója alkalmából című kísérőkiállításban, a Hopp Múzeum kertjében.

A Buddhák földje | GANDHÁRA. A Hopp Ferenc Múzeum indogörög szobrai című kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 81 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be művészettörténeti, történelmi, valamint gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba elhelyezve. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, magyar származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára.

A Dharma Workshop egy idén először induló eseménysorozat a múzeumban, ahol közösen alkotva fedezhetjük fel a buddhizmus olykor ismerős, olykor ismeretlen szemléletét. A meghívott képzőművészek vezette programokon az iskolapadban megszokott hallgató-szerep helyett kísérletező, minden érzékszervet megmozgató tanulásra számíthatnak a résztvevők. A tavasztól nyár végéig tartó sorozat egészére, vagy egy-egy alkalomra is lehet jelentkezni.

A workshop-eseményeken a Nyugat-Bengálban zenélő baul fakírok egy-egy hangszerével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A baulok hindu vagy muszlim témájú misztikus dalai Kalkuttától keletre, sőt, Bangladesben is ismertek.

A japán teaművészet, mint a hagyományos japán művészetek döntő többségét magában foglaló művészeti ág alkalmas arra, hogy mélyebben megértsük a japán kultúrát, vallást, történelmet, életfelfogást. A teaszoba már magában is alkalmas a hagyományos japán esztétikai alapelvek közvetítésére, de a teaszertartások során látja el eredendő funkcióját és mutatja meg a japán esztétika esszenciáját.

Ezen a nyáron Gandhára földjére tervezzük felfedező utunkat, azaz a buddhák birodalmába. Régészeti küldetésünk során megvizsgáljuk közelebbről a szobrok kőzeteit, megismerjük a Buddha életét, és egy keleti bazár forgatagába is belecsöppenünk. A tábor programjában vizuális, a kreativitást serkentő izgalmas feladatok váltakoznak közösségépítő drámajátékos foglalkozásokkal - garantáltan jó hangulatban.

A japán teaművészet, mint a hagyományos japán művészetek döntő többségét magában foglaló művészeti ág alkalmas arra, hogy mélyebben megértsük a japán kultúrát, vallást, történelmet, életfelfogást. A teaszoba már magában is alkalmas a hagyományos japán esztétikai alapelvek közvetítésére, de a teaszertartások során látja el eredendő funkcióját és mutatja meg a japán esztétika esszenciáját.

Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló, hellenisztikus stílusú buddhista alkotásokat hozott létre az i.sz. 1–6. évszázadban. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. A Buddha emberalakú ábrázolása a világon először ekkor történt meg, s az ekkor kialakult buddhista formanyelv terjedt el ezután Ázsia-szerte. A kivételes szépségű, önálló Buddha- és bódhiszattva szobrok mellett a buddhista ereklyék őrzésére emelt szentélyek, a sztúpák falait a Buddha élettörténetét bemutató domborművek díszítették.
A kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be művészettörténeti, történelmi, valamint gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba elhelyezve. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, magyar származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára - a kiállítás és a kötet az ő emlékének is tisztelettel adózik.