Középkori játékok, szórakoztató interaktív történelmi program jelmezes játékmesterek irányításával

A középkor rejtelmes világába pillanthatnak be azok, akik ellátogatnak Székesfehérvár történelmi játszóparkjába. A Koronás Park sikerének az a legfőbb titka, hogy a gyermekek egyedi és rendkívül változatos játékokkal, a modern technika vívmányait is alkalmazva ismerhetik meg az egykori koronázó város történelmét, mindennapi életét, próbálhatnak ki elfeledett kézműves technikákat és tapasztalhatják meg, hogyan éltek, mivel játszottak a lovagok korában a gyermekek.

A Koronás Park a történelmi Belvárostól mintegy 5 perce, több mint 1,8 hektáros fás ligetes területen helyezkedik el, mely a romantikus Rózsaliget és a Csónakázó tó szomszédságában található. A területen korábban a Vidámpark működött, amely közel negyed évszázada bezárt, épületeit elbontották, eszközeit elszállították. A játszópark mellett található Vidámparki csónakázó és horgász tavat az 1960-as évek elején kezdték kialakítani, de teljesen csak a '70-es évek végére épült ki. A mesterséges tó létrehozásakor kitermelt föld egy részét helyben, a Csónakázó tó szigetének létrehozására hasznosították. A kialakított szigetre ma is hangulatos fahíd vezet. A park és környezete ideális helyszín a kikapcsolódásra, minden korosztály számára tökéletes kiegészítése a történelmi Belváros épített örökségének.

SZÉKESFEHÉRVÁR AZ ŐSI KORONÁZÓ VÁROS

Székesfehérvár egyike legősibb magyar városainknak, Géza nagyfejedelem alapította 972-ben a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Középkori latin neve Alba Regia volt. Szent István uralkodása alatt vált Fehérvár az ország központjává, királyi székhellyé. Itt építette fel magántemplomát - a későbbi koronázó templomot, királyi bazilikát -, melynek emlékét romjaiban ma a Belváros szívében található Nemzeti Emlékhely őrzi. A hagyomány szerint Szent Istvántól kapta Fehérvár a szabad királyi város címet és az ezzel járó kiváltságokat. Rendelkezései nyomán itt helyezték el a királyi trónt, őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd az ország levéltárát. Itt született fia, a vadászbalesetben tragikusan korán meghalt trónörökös, Imre herceg. A fehérvári királyi bazilikában temették el és avatták szentté államalapító királyunkat és fiát, Imre herceget és ez volt a koronázások, királyi esküvők és temetések helyszíne is az 1500-as évek közepéig.

Szent Istvánt követően még nyolc Árpád-házi-, és hét vegyesházi király választotta végső nyughelyéül a Bazilikát, s 36 királyunkat koronázták meg falai között. A szokásjog szerint a királyi hatalom legitimitását három tényező biztosította: a koronázás Székesfehérváron, az esztergomi érsek által, Szent István koronájával történjen. Fehérvár adott helyet az országgyűléseknek is. Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és országgyűlést. Az 1222-es országgyűlésen a város határában lévő Csúcsos-hegyen hirdette ki II. András király az Aranybullát, az ország első, 1848-ig érvényben lévő alkotmányát.