Régészeti kiállítás Komáromban Brigetio öröksége címmel

Brigetio öröksége régészeti kiállítás

Brigetio egy 15-20 ezer lakosú, igazi virágzó multikulturális vidéki város volt, ahova a birodalom minden szegletéből érkeztek emberek, katonaként, vagy a rajta áthaladó limes-úton folyó kereskedelmi forgalom résztvevőjeként.

A modern régészeti feltárások 1992 óta folynak Brigetióban, a Komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében. A Komárom Város Önkormányzata által finanszírozott ls a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott ásatásokat Borhy László, az ELTE rektora, Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja és Számadó Emese múzeumigazgató vezetik, az egyéb régészeti feladatokat Gátfalvi-Delbó Gabriella, a múzeum régésze végzi.

Az első teremben az ásatások válogatott leletanyaga látható, Számadó Emese és Gátfalvi-Delbó Gabriella által kidolgozott koncepció alapján. Páratlanul szép az a katonai díszsisak, amelynek domborműves díszítményeinek értelmezéséhez Burucs Julianna rajzai nyújtanak segítséget. Egyedülálló műtárgyunk az a tetőfedő tégla, amelybe Publius Ovidius Naso híres ókori költő portréját és nevét karcolták bele. Ez jelenleg az egyetlen ismert ókori Ovidius ábrázolás, az összes többi a reneszánsz és a későbbi korok terméke. A lelet jelentőségét Kőnig Frigyes festőművész rajzán és gondolatain keresztül ismerhetjük meg igazán.

Itt őrizzük Philippus Arabs császár bronzból készült törvénytábláját, amely egy birodalmi jelentőségű törvénykezés egyetlen fennmaradt példánya. Ez már a második római kori törvénytábla, amely Brigetióban került elő.

A város szerkezetét és az egyes épületek alaprajzát Dobosi Lindának a teremben látható 3D rekonstrukciói segítenek elképzelni.

Az épületbelsőket az itt felépített pékség-, szoba- és a pincerekonstrukciók alapján tudjuk elképzelni, azt pedig, hogy miként is zajlott a mindennapi élet Brigetióban, a Leopoly Kft. által kifejlesztett virtuális városi sétán ismerhetjük meg.

Kétségkívül a leglátványosabb és egyben leghíresebb leleteink a második teremben kaptak helyet. A mitológiai alakokat (pl. Andromeda, Perseus, Pegasos), istennőket (Luna, Fortuna), lakomajelenetet ábrázoló fal- és mennyezetfestmények a polgárváros lakóházait díszítették. A Harsányi Eszter és Kurovszky Zsófia által restaurált és részben járható üveglap alatt bemutatott festmények minden látogatónak izgalmas betekintést nyújtanak a római kori belsőépítészet világába.

A harmadik terem egy ókori szentély rejtélyes világába kalauzol bennünket. Iuppiter Dolichenus szír hadisten Brigetióbn feltárt templomának csodás leletanyaga kapott helyet Bartus Dávid és dr. Szabó Ádám régészek elképzelései alapján.

Az utolsó teremben, a kiállításból kivezető folyosón az ókori temetők világa tárul elénk, amelyek már az ókorban is a városokból kivezető utak mentén helyezkedtek el. A csontvázakkal és gazdag leletanyaggal bemutatott sírok egy rég letűnt korszak temetkezési szokásairól mesélnek. Az ókori embereket a kiállításban elhelyezett fejrekonstrukciók alapján tudjuk elképzelni.

A kiállítás információit az egyes termekben elhelyezett monitorokon megjelenő fotók, rekonstrukciók, szövegek és filmek, valamint a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet fejlesztésében készített QR-kódos többplatformú multimédia vezető egészíti ki.

És aki a kiállítást nézve kedvet érez egy kis fejtörőhöz, az az érintőképernyőkre telepített játékokon keresztül tesztelheti megszerzett tudását.

Nyitvatartási idő

Kedd – vasárnap: 09:00 – 17:00
Ünnepnapokon: 09:00 – 17:00

Belépőjegy

A belépés ingyenes