Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az Észak-Magyarország régió vármegyéje, központja Miskolc. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja. Az ország egyik legváltozatosabb vármegyéje, mert itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel.

A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.
A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.

A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.

Tokaj-hegyaljai kézműves pincészet. Borász: Ádám József. A szőlőterületeken a 100-120 mázsa helyett terméskorlátozással csak 25-30 mázsa szőlőt termelnek, melynek feldolgozása adja az alapot a kiváló borokhoz. A pincészet Tokaj-hegyalján, Tállyán található. Az épület a hegyaljai hagyományoknak megfelelően kőből épült, kb. 200 évvel ezelőtt. A ház alatt, vele azonos nagyságú, boltíves borházban (présház) végezzük ma is a szőlő feldolgozását, és a borok kezelését.
Tokaj-hegyaljai kézműves pincészet. Borász: Ádám József. A szőlőterületeken a 100-120 mázsa helyett terméskorlátozással csak 25-30 mázsa szőlőt termelnek, melynek feldolgozása adja az alapot a kiváló borokhoz. A pincészet Tokaj-hegyalján, Tállyán található. Az épület a hegyaljai hagyományoknak megfelelően kőből épült, kb. 200 évvel ezelőtt. A ház alatt, vele azonos nagyságú, boltíves borházban (présház) végezzük ma is a szőlő feldolgozását, és a borok kezelését.

Tokaj-hegyaljai kézműves pincészet. Borász: Ádám József. A szőlőterületeken a 100-120 mázsa helyett terméskorlátozással csak 25-30 mázsa szőlőt termelnek, melynek feldolgozása adja az alapot a kiváló borokhoz. A pincészet Tokaj-hegyalján, Tállyán található. Az épület a hegyaljai hagyományoknak megfelelően kőből épült, kb. 200 évvel ezelőtt. A ház alatt, vele azonos nagyságú, boltíves borházban (présház) végezzük ma is a szőlő feldolgozását, és a borok kezelését.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.