Miska Pince Gyenesdiás

Különböző méretű, formájú miskakancsók sorakoznak a Miska Pince kiállításán. A miskakancsó igazi hungarikum, egy ólommázas cserépkancsó, egy emberfejű, süveges borosedény. A tárgyalkotó magyar népművészet egyik legizgalmasabb darabja. A feljegyzések szerint eredetileg Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron foglalkoztak a készítésével. A miskakancsó szobor is, meg edény is. Minden darab egyéni, két egyformát nem lehet készíteni. Közel 200 éve jött divatba, hagyományosan bort kínáltak belőle.

Zentai Gábor 25 év alatt közel 100 darabot gyűjtött össze ezekből a jellegzetes, emberfejű borosedényekből. amelyet a házigazdák kortárs miskakancsókkal is kiegészíttettek. A kiállításon megannyi méretű és formájú miskakancsóban lehet gyönyörködni. Van, amelyik akkora, hogy inkább szobor, mint edény. A színük is eltérő, hiszen minden mester a saját tájegységére jellemző mázakat használt.

Vannak a miskakancsónak olyan jellegzetességei is, amelyek nélkül ez az edény elképzelhetetlen volna. A miskakancsók 19. század eleji katonát ábrázolnak csákóval a fején. A legtöbb miskakancsó sajátossága, hogy a fejét háromszög alakú kalpag, vagy huszáros csákó ékesíti. Ez a süveg alkotja az edény száját és a kiöntőjét. A kancsófej nem lehet meg bajusz nélkül, lekonyulót, kackiást és csavarodót egyaránt láthatunk belőle a kiállításon. Minden kancsónak egyetlen függőleges füle van.

A miskakancsó ruházata zsinóros huszárviseletre emlékeztető gúnya, fontos jellegzetessége a hasán levő domborműves sujtássor. A két sujtássor között középen tekeredik a domborműves kígyó. A kígyó a néphiedelem szerint igen nagy tudású állat, örök élettel bír, ezzel a szimbólummal kívántak a kancsó tulajdonosának hosszú életet. A kígyó a gyűjtő szerint a ravaszságot, furfangot jelképezi.

A több évtized során gyűjtött edények alapvetően Karcagon és Mezőtúron készült miskakancsók, de számos egyéb emberalakú edényt (butella hérészes kancsó) is találhatunk köztük. Emellett a gyűjteményben több olyan emberalakú edény is található, amelyek mintadarabjait Kántor Sándor karcagi fazekas az 1958. évi Brüsszeli Világkiállításra készített. A Miska Pince gyűjteményében számos gyönyörű Kántor Sándor készítette miskakancsó és nagyobb méretű emberalakú edény mellett több zöldmázas miska is helyet kapott. Ezeket főképpen a XX. század második felében készítették a mezőtúri fazekasok.

A Miska Pince történetét Pék András foglalta írásba. A kötet helyben megvásárolható.

A kiállítás a szomszédos Kerámiaház nyitvatartási idejében ingyenesen látogatható.

A látogatók helyben vásárolhatnak is miskakancsót.