A Tiszántúl nagytáj az Alföld keleti részén, melyet a Tisza, a Maros és az Erdély-széli hegyek vesznek közre. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye teljes területe, illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye keleti fele tartozik ide. Bács-Kiskun megye egy településsel, Tiszauggal képviselteti magát. Praktikus okból gyakran a Tiszántúlhoz sorolják a beregi településeket is, amelyek a Tisza jobb partján fekszenek.
Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A nemzetközi Modern Múzeum a legfiatalabb a hajdúszoboszlói kulturális intézmények között. A Nemzetközi Modern Múzeum 1996-ban nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, Kádár József művész kezdeményezésére. A múzeum a hazai és nemzetközi kortárs művészetet mutatja be a 20. század elejétől kezdve napjainkig. A múzeum kertjében a nyári időszakban zenei aláfestéssel rendezvények színesítik a tárlatot, valamint egyedi élményt nyújtanak a parkban látható szobrok is a modern művészet iránt érdeklődőknek. A múzeum kertjében láthatjuk Csutoros Sándor, Győri László, Ezsiás István, Schéner Mihály, Szabó László és Rácz György szobrait.
A nemzetközi Modern Múzeum a legfiatalabb a hajdúszoboszlói kulturális intézmények között. A Nemzetközi Modern Múzeum 1996-ban nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, Kádár József művész kezdeményezésére. A múzeum a hazai és nemzetközi kortárs művészetet mutatja be a 20. század elejétől kezdve napjainkig. A múzeum kertjében a nyári időszakban zenei aláfestéssel rendezvények színesítik a tárlatot, valamint egyedi élményt nyújtanak a parkban látható szobrok is a modern művészet iránt érdeklődőknek. A múzeum kertjében láthatjuk Csutoros Sándor, Győri László, Ezsiás István, Schéner Mihály, Szabó László és Rácz György szobrait.
A nemzetközi Modern Múzeum a legfiatalabb a hajdúszoboszlói kulturális intézmények között. A Nemzetközi Modern Múzeum 1996-ban nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, Kádár József művész kezdeményezésére. A múzeum a hazai és nemzetközi kortárs művészetet mutatja be a 20. század elejétől kezdve napjainkig. A múzeum kertjében a nyári időszakban zenei aláfestéssel rendezvények színesítik a tárlatot, valamint egyedi élményt nyújtanak a parkban látható szobrok is a modern művészet iránt érdeklődőknek. A múzeum kertjében láthatjuk Csutoros Sándor, Győri László, Ezsiás István, Schéner Mihály, Szabó László és Rácz György szobrait.
A Zsibogó ma már szinte ugyanúgy a „debrecenikumok” közé sorolható, mint például a Nagytemplom és a helyi specialitás szerint készülő töltött káposzta. A bolhapiacon a feleslegessé vált holmiját bárki áruba bocsáthatja. A zsibvásár hétfőtől vasárnapig 6:00-18:00 óráig tart nyitva, munkaszüneti napokon zárva van.
A Zsibogó ma már szinte ugyanúgy a „debrecenikumok” közé sorolható, mint például a Nagytemplom és a helyi specialitás szerint készülő töltött káposzta. A bolhapiacon a feleslegessé vált holmiját bárki áruba bocsáthatja. A zsibvásár hétfőtől vasárnapig 6:00-18:00 óráig tart nyitva, munkaszüneti napokon zárva van.
A Zsibogó ma már szinte ugyanúgy a „debrecenikumok” közé sorolható, mint például a Nagytemplom és a helyi specialitás szerint készülő töltött káposzta. A bolhapiacon a feleslegessé vált holmiját bárki áruba bocsáthatja. A zsibvásár hétfőtől vasárnapig 6:00-18:00 óráig tart nyitva, munkaszüneti napokon zárva van.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.