A Tiszántúl nagytáj az Alföld keleti részén, melyet a Tisza, a Maros és az Erdély-széli hegyek vesznek közre. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye teljes területe, illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye keleti fele tartozik ide. Bács-Kiskun megye egy településsel, Tiszauggal képviselteti magát. Praktikus okból gyakran a Tiszántúlhoz sorolják a beregi településeket is, amelyek a Tisza jobb partján fekszenek.
Országos eseménynaptár
A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága. A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe.
A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága. A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe.
A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága. A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.
A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.
A Hajdú Kastély Hotel több, mint 10 éve áll vendégei szolgálatában Hajdúszoboszlón. Az eltelt évek alatt szálloda kívülről és belülről is évről évre megszépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: a szálloda továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszik körül a vendégeket , hogy családias hangulatú hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessenek.
A Hajdú Rendezvényház Hajdúböszörményben rendezvények, esküvők, családi rendezvények, fesztiválok szervezését vállaja.
Hajdúböszörményi Sőrfőző Kisüzem - Jó minőségű, friss és változatos sörök.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
