Múzeum

A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.

Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.

Csekovszky Árpád keramikusművész egykori műterme háromszintes kiállítóházzá átalakítva, 320 művel és az alkotás hangulatát őrző eredeti műhelysarokkal.

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A Cserenc pusztai vadászházban egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást található. A hozzá tartozó körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A Csornai Múzeum a Rábaköz történeti, néprajzi értékeit bemutató gyűjtemény. Csornán, a premontrei prépostság épületének több évszázados falai között kapott otthont.

Szolnok városban található a Damjanich János Múzeum, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága központja. Alapításának éve 1933. Az intézmény 1952-ben kapott helyet a város főterén álló szép, klasszicista épületben.

A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.