Múzeum

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A Cserenc pusztai vadászházban egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást található. A hozzá tartozó körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A Csornai Múzeum a Rábaköz történeti, néprajzi értékeit bemutató gyűjtemény. Csornán, a premontrei prépostság épületének több évszázados falai között kapott otthont.

Szolnok városban található a Damjanich János Múzeum, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága központja. Alapításának éve 1933. Az intézmény 1952-ben kapott helyet a város főterén álló szép, klasszicista épületben.

A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.

A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.

Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.

Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom épületben található a Pékmúzeum valamint a Festetics Fűszerkert és Herbárium.