Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Vármúzeum
Történeti
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Közlekedés
Régészet
Vasút
Baba
Kúriamúzeum
Egyház
Irodalom
Patikamúzeum
Tűzoltó
Képtár
Posta
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Vízügy
Városi
Történeti múzeum
Erdészeti
Történelem
Csárda
Kékfestés
Motor
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Látványtár
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Patika
Erdészet
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.