Családi program hétvégék Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Gyermek-élménypontok

Mesekert? Bábszínház? Gyerekgazdaság? Fotóműhely? A gyerekek számára a múzeum igazi játszótérré válhat. Fedezzétek fel együtt, hozzátok el a családot ebbe a csodavilágba! A múzeum élménypontjai, melyet a szabadtéri kiállításunk különböző pontjain alakítottunk ki, nem csak a gyerekeknek szólnak, hanem arra is alkalmasak, hogy a szülőkkel végre együtt fedezzenek fel a paraszti élethez kapcsolódó érdekességeket, törvényszerűségeket, együtt játszhassanak.

A Fény Háza (Harkai lakóház, X-4)

Mivel világítottak a parasztházakban a villany bevezetése előtt? Hogyan gyújtottak tüzet a szabadban gyufa nélkül? Milyen lehetett egy hosszú téli este a gyertya lángja mellett? Mindezekre választ kapsz a Fény Házában! Kiállításunkban bemutatjuk, milyen világítási módok léteztek a paraszti háztartásokban hajdanán, és milyen életmódbeli változást hozott a villanyvilágítás elterjedése. Megismerheted a tűzhöz kapcsolódó hiedelmeket, babonákat, és rávilágítunk a fény számos fizikai tulajdonságára is. A kiállítás végén interaktív nyomozós játékunkban is kipróbálhatod magad!

Fa-ház (Iklódbördöcei pajta, IX-3 mellett)

A Fa-ház egy interaktív kiállítás és játszóház, egy hatalmas boronafalú pajtaépületben, mely szintén fából készült. Itt mutatjuk be a fát, mint élő anyagot és alapanyagot. Fából készült eszközöket, a famegmunkáláshoz használt szerszámokat lehet itt látni és kipróbálni. Az erdő környezeti szerepét és néhány hagyományos „fás” mesterséget filmrészleteken mutatunk be. A kisebbek fajátékokkal játszhatnak, a különböző fafajták tulajdonságaival ismerkedhetnek. Idén az első világháború időszakát megidézve a katonaélethez kapcsolódó fajátékok készítésére van lehetőség (pl. vízipuska, krumplipuska, fakatona, fakard).

Fényképész (Mádi kereskedőház, II-8)

Mádi kereskedőházunk fényképészműteremnek is otthont ad. Az épület hátsó traktusában egy 20. század eleji fotós műtermében találják magukat a látogatók. Itt mai, modern, digitális technikával és az 1900-as évek elejéről származó fényképezőgéppel dolgozhatnak, ismerkedhetnek meg a gyerekek. Fényképésznek állhatnak, fotózási díszletet rendezhetnek be, majd az itt készült képet hazavihetik.

Játékudvar (2019 márciusától a Szalafői portán, IX-13)

Kedvelt pontja a múzeumnak a Játékudvar, amely szabadtéri játékokkal várja a látogatókat. Mocsárjáró, célbadobók, gólyaláb, táblás és ügyességi játékok közül lehet válogatni. Az idei évben az első világháború időszakát megidézve játékos bakaképzővé alakul át a Játékudvar, ahol a kardforgatást, az ágyúval való lövést és más egyéb hadgyakorlatot leshetnek el a gyerekek. (A Játékudvar eredeti helyszínén, az Uszkai lakóház udvarán található a Babaszoba is, melyben lányok-fiúk kedvükre játszhatnak főzőcskézőst, tálalósat. Ez az udvar a 2019-es szezonban átmenetileg a tájegység felújítása miatt zárva tart.)

Mesekuckó (Hajdúbagosi lakóház, VI-4)

Az Alföldi mezőváros tájegység Hajdúbagosi portáján alakítottuk ki a Mesekuckót. Ha hosszúra nyúlt a séta, itt megpihenhet a család, és lekuporodva átadhatja magát a mesehallgatásnak. Nem csak gyerekeknek! Mesék a Nagy Háborúról - Idén az első világháború időszakát megidézve egy eredeti harctéri naplóból felolvasott történetek repítenek el a frontvonal mindennapjaiba. (Hallott már az első világháború történeteit, emlékeit gyűjtő felhívásunkról? Állítson Ön is emléket!)

Élet a tanyán (Nagykunsági állattartó tanya, VI-10)

A Nagykunsági állatartó tanyán a gyerekek élőben is megismerkedhetnek a hagyományos paraszti gazdaságban fellelhető tipikus állatfajtákkal, így például a rackával, a mangalicával, a szürkemarhával, vagy a pulival. Megtanulhatják, hogy az állatokat egykor nem házikedvencként, hanem haszonállatként tartották, hiszen ők látták el a paraszti világban az embereket gyapjúval, tejjel, tojással, hússal vagy éppen trágyával. Az állatokról szakképzett, állandó személyzet gondoskodik. (Kérjük látogatóinkat, hogy a tanya látogatása során ne menjenek be az állatok területére, kutyájukat pedig ne vigyék be a tanyára vagy annak közelébe. Köszönjük a megértést!)

Gyerekgazdaság (Csökölyi lakóház, VII-4)

Milyen lehetett az élet a tanyán? Milyen volt a tehénfejés, az állatok etetése, a répa ültetése? Városi életünkben nehéz ezt elképzelni, de annál inkább kipróbálnánk. A gyerkőcök nálunk gazdának és gazdasszonynak állhatnak a a Dél-Dunántúl tájegység Csökölyi portáján. A kizárólag gyerekeknek tervezett kiállítási egységben biztonságos körülmények között minden elképzelt, vágyott, megálmodott, paraszti állattartással, növénytermesztéssel kapcsolatos tevékenységet kipróbálhatnak a kisebbek. Ám egy parasztporta sem parasztporta kert és növények nélkül. A valódi zöldségekkel bevetett kiskert mellett a gyerekek tanulókertben tanulhatják megkülönböztetni a hagymát, a répát, és "eljátszhatják" azok beültetését, betakarítását is.

Csodapajta (Szentgáli lakóház, VIII-4)

A Bakony-Balaton-Felvidék tájegység szentgáli pajtájában egy csodavilág fogadja a látogatóinkat. A valódi méretükhöz képest tízszeresére nagyított tárgyak töltik meg a helyiséget. A tárgyak egy terített paraszti asztal elemeit jelenítik meg, mint például a tejes köcsögöt, kenyeret, kolbászt. Az óriási méretű elemek kinyitható ajtói mögött lapul a lényeg. Valamennyi kiállítási darab az ábrázolt élelmiszer előállításának vagy tárgy létrehozásának munkafolyamatát mutatja be interaktív módon. Nyomon követhetik azt a tevékenységet, melyek elődeink végeztek, mielőtt a kenyér az asztalra került. A vajköpülés titkáról is fellebbentjük a fátylat.

Mesekert játszótér (VIII)

A Skanzen Mesekert játszótere Kő Boldizsár szobrász és alkotótársainak munkája, akik az ország legkülönlegesebb, bűvös játszótereit készítették: a Zöld Pétert a Millenárison, a Mátyás királyosat Visegrádon, a Tündér Ilonásat a Holnemvoltban. A skanzenbeli Mesekert játszótéren olyan magyar népmesék elevenednek meg, mint A kisgömböc, Az iregi kakasok, Az igazmondó Góbé vagy A kismalac és a farkasok. A játékok között szerepel a kisgömböcös szereplőket mozgató hinta, halas csúszda, lendkerekes körhinta, kakasos mászóoszlop, kismalacot táncoltató mókuskerék. A mesék nemcsak a játékszereken élhetők át újra és újra, hanem a helyszínen is olvashatóak egytől egyig - így azok a szülők és gyerekek is ismerősként üdvözölhetik a színes figurákat, akik itt találkoznak először az adott népmesével.

Bábszínház (Harkai lakóház, X-4)

Egy bábszínház, ahol nemcsak néző lehetsz! Milyen lehet egy valódi, óriási paraván mögött, igazi bábokkal, akár egy egész pajtányi nézőseregnek játszani? Úgy gondoltuk, megvalósítjuk sok-sok gyerek (és sok szülő gyerekkori) álmát, és létrehozunk egy helyet igazi felszereléssel, ahol nemcsak nézni lehet, mi történik a színpadon, hanem mindenki eljátszhatja kedvenc meséit, vagy szabadon engedheti fantáziáját, és új történeteket, kacagtató vagy szívhez szóló jeleneteket játszhat el. Gazdag bábkészlet, színes hátterek, zajkeltő eszközök, színpadra átírt mesék forgatókönyvei várják a családokat, baráti társaságokat, iskolai csoportokat, hogy Vitéz Lászlóként serpenyővel náspángolják el a csúnya ördögöt, királyfiként megmentsék az elrabolt királylányt a sárkánytól, vagy csak egy jót bohóckodjanak a paraván mögött a különféle bábkarakterek bőrébe bújva. A pajta két oldalán sorakozó öreg ajtók kulcslyukain bekukucskálva különféle bábtípusokat ismerhetnek meg a kíváncsi látogatók. Az idei évben az első világháború időszakát megidézve Kovács György Mesék a Nagy Háborúból című harctéri naplójából válogattunk színre vihető történeteket. A színházban fakanál- és ujjbábok szolgálnak a háborús történetek eljátszására, de a vállalkozó szelleműek a Textilműhely varrószobájában is elkészíthetik saját bábjaikat.

Kisbolt (Tokaji lakóház pincéje, II-2)

Klein Mózes szatócsboltja közelében, a Felföldi mezőváros tájegységben kapott helyet a gyerekek szatócsboltja, a Kisbolt. Klein Mózesnél rácsodálkozhatunk, mennyire más volt régen egy üzlet, ahol még boltos szolgálta ki a pult mögül a vásárlókat. A Kisboltban az árukat megfoghatják, átrendezhetik, kipróbálhatják a kasszát és méricskélhetnek is a gyerekek. 

Készen állsz a kalandra? További izgalmas helyszíneink az aktív helyszínek között!

Erdőhorváti kerek perec sütése (Erdőhorváti lakóház, I-11, hétvégente)

Egykor az erdőhorváti asszonyok Miskolctól Sátoraljaújhelyig híresek voltak perecükről. A nehéz megélhetés miatt piacokon árulták őket, így tettek szert további bevételre. Ha kíváncsi az erdőhorváti perec titkára, arra, hogy hogyan készítették, vagy megkóstolná, keresse fel perecsütőnket!

Háborús konyha (Filkeházi lakóház, I-12)

A portán megismerhetjük, milyen volt az élelmezés a mindennapokban és a fronton az első világháború időszakában. „Szükségételeket” és más, a háború alatt fogyasztott ételeket kóstolhatunk. Megtudhatjuk, hogyan működött a jegyrendszer és milyen szerepet töltött be a vidék a város élelmiszer-ellátásában.

Boszorkánykonyha (Perkupa, I-10)

Fűben-fában nemcsak orvosság, hanem illatos méz, vagy éppen egy kellemes nyári szörp alapanyagja rejlik. Boszorkánykonyhánkban megmutatjuk, milyen egyszerű technikákkal, olcsó fortélyokkal használhatjuk gyógynövényeinket szervezetünk erősítésére, apróbb bajok kezelésére. A hagyományos környezettudatos tudás ma is aranyat ér. Aki ellesi praktikáinkat, otthon is elkészítheti saját kenőcsét, illóolaját, illatpárnáját, fürdőfilterét - saját egészségére. Idén az első világháború időszakát megidézve a népi gyógyászat háborúban betöltött szerepére irányítjuk a figyelmet. Megismerhetjük a házilag elkészített és a frontra juttatott, valamint a háború alatt kifejlesztett gyógyhatású készítményeket, de megtudhatjuk azt is, milyen propagandával igyekezték motiválni a hátország lakóit a gyógynövények gyűjtésére.

Sárközi gyöngyfűzés (Őcsényi lakóház, VII-11, hétvégente)

A tolnai Sárköz falvai a Duna 19. századi szabályozása következtében hamar meggazdagodtak. Mindez az életmódra, lakáskultúrára és a viseletre egyaránt hatással volt. A ruházkodásban nagy volt a fényűzés: úgy tartották, amikor egy sárközi menyecske magára öltötte díszes viseletét, akkor legalább egy hold föld árát vette fel. De nemcsak a ruhák, a hímzések, a szőttesek egyedülállóak, hanem a gyöngyből készült ékszerek is. Őcsényi portánkon szakavatott kezek készítik a szebbnél szebb kalárisokat. Az Év Helyszíne 2017-ben >>

Mit csinál a molnár? (Nyirádi vízimalom, VIII-1)

Magyarországon a 20. század elejéig a vízenergia-felhasználás volt az egyik legfontosabb energiatermelési mód. Számokban kifejezve: 1885-ben Magyarországon 22.647 vízkerék és 99 turbina működött. A vízimalom működése rejtélyes, bonyolult és egyben csodálatos mechanika. Nem hiába hitték garabonciásnak, tudósnak a furfangos molnárokat, akik nemcsak a hihetetlen szerkezet működéséhez értettek, hanem annak javításához is. Élő múzeumi helyszínünkön a látogatók megismerhetik a vízimolnárok életét, és persze a vízimalmok működését is. A vízimalom működés közben is megtekinthető. Vízimalom-indítás 2019-ben: a nyitvatartási időben minden nyitvatartási nap 11:00-kor és 14:30-kor, ezen kívül hétvégén 12:30-kor.

Falusi mosó (Nyirádi lakóház, VIII-8, kizárólag hétköznap üzemel)

A hagyományos mosás sok dologban különbözött napjaink megszokott, hétköznapi tevékenységétől. Ami a 21. században már gépek által automatizált folyamat, az fél évszázaddal ezelőtt még gondosan megtervezett, nagy tudást, tapasztalatot és odafigyelést igénylő tevékenység volt. Ha azonban „makacs” foltok kerülnek a ruháinkra, nem árt megfogadnunk nagyanyáink tanácsait. Falusi mosónkban megmutatjuk a hagyományos mosás munkafolyamatát és a régi praktikákat is.

Falusi iskola (Kondorfai lakóház, IX-5)

A Kondorfáról származó iskola tanulói osztatlan osztályokban tanultak a 19. század végén, ahol négy elemi osztályt tanított a nagy tekintélyű tanító. Elképzelhetetlen oktatási rendszer ez ma már. Akkoriban azonban nagyon is jól működött, hiszen arra a tudásra, amire egy falusi kisdiáknak szüksége volt, jól megfelelt. Ha kíváncsi, hogyan zajlott a tanítás régen, milyen abakuszon számolni, vagy éppen honnan ered a "spongyát rá" kifejezésünk, keresse fel falusi iskolánkat. Idén az első világháború időszakát megidézve a Kis Pajtás gyereklap háborús képrejtvényeit fejtegethetjük ezen a helyszínen. A képregényeken keresztül bepillantást nyerünk abba a háborús propagandába, mely az első világháború időszakában az iskolapadokat is elérte.

Dédanyáink konyhatitkai (Bagladi lakóház, IX-6)

Dédanyáink konyhai praktikái közül a tartósítással ismerkedhetnek meg látogatóink a bagladi portán. A már jól bevált módszerek segítségével mesterséges anyagok nélkül teszünk el házi befőttet, szörpöket. Hétvégente a hagyományos konyha finomságait készítjük és kínáljuk kóstolóul az arra betévedőknek. Az Év Helyszíne 2017-ben >>

Gyertyamártás (Harkai lakóház, X-4)

Elődeink különböző világító eszközöket használtak. A mécsesen, petróleumlámpán, és a nyugati végeken elterjedt foklán kívül a gyertya volt a legközkedveltebb világító eszköz. Harkai lakóházunk hátsó fele ad otthont gyertyamártó műhelyünknek. Itt nem csak a mesterség eszközeit ismerhetik meg a látogatóink, hanem magát az eljárást is, és ki-ki elkészítheti saját mártott gyertyáját, ízlésének megfelelően díszítve. Júliusban és augusztusban a magas hőmérséklet miatt a gyertyamártás szünetel. Megértésüket köszönjük.

Szövés-fonás (Jánossomorjai lakóház, X-5)

A menyasszony kelengyéjének nagy részét a vászonneműk tették ki: a törülközők, lepedők és a huzatok. A vászon előállítása igen fáradtságos és hosszadalmas munka volt, amelyet a család nőtagjai végeztek a téli időszakban. Textilműhelyünkben a száltól az anyagig tartó folyamatot mutatjuk be a látogatóknak. Megismerhetik, hogyan lesz a kócból fonál, hogyan működik a szövőgép, varró szobánkban pedig a különböző textiljavítási folyamatokat mutatjuk be. Idén az első világháború alatti öltözködés, textilkészítés gyakorlatába pillanthatnak be a látogatók.  Idén az első világháború alatti öltözködés, textilkészítés gyakorlatába pillanthatnak be a látogatók. A harcok alatt különböző felhívások születtek a fronton szolgáló katonák megsegítésére, ruházatuk praktikus elemekkel való kiegészítésére. “A hadrakelt sereg részére szánt meleg óvóruházati cikkek gyűjtésére” készült útmutatás alapján a kötés, horgolás alapjaival, vagy pedig a lakástextíliák és a divat változásaival ismerkedhetünk meg. Egyes nyitvatartási napon katonás ujjbáb készítésébe is bekapcsolódhatunk.