Kisragadozók etetése látványprogram, Vad Találkozások a Pécsi Állatkertben

Állatkerti etetés

Vad Találkozások a Pécsi állatkertben!

Állatkertünkben megismerkedhetnek a kistestű ragadozók három képviselőjével: a mosómedvével, a rókával és a borzzal, egy etetéssel egybekötött bemutatón. A programot szakképzet gondozóink tartják, minden korosztálynak ajánljuk.

A programváltoztatás jogát fent tartjuk, a megadott kezdési időpontokhoz képest +- 5-10 perces eltérések előfordulhatnak!

Ismerkedjünk meg az állatokkal:

Rozsomák

CSALÁD: Menyétfélék (Mustelidae)
ELTERJEDÉS: Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi része
TÖMEG:  9-30 kg
ÉLETTARTAM: 5-7 év vadon, 17 év fogságban

A menyétfélék családjának egyik legnagyobb méretű tagja, testhossza 65-105 cm, farokhossza 13-26 cm, súlya pedig 9-30 kg között változik. A hímek nagyobbak, erősebb testfelépítésűek a nőstényeknél. Első ránézésre kistestű medvére hasonlít, melyet medveszerű járása tovább fokoz. Magányos életmódot folytat, a hím és a nőstény csak a párzási időszakban találkozik egymással. Az anya a kölykeivel marad, amíg a fiatalok el nem érik 2. életévüket. Elsősorban ragadozó, de olykor tojásokat, növényeket és dögöt is fogyaszt. Préda szempontjából nem válogatós, a rágcsálóktól kezdve a nagyobb testű szarvasfélék borjaiig bármilyen zsákmányállatot képes elejteni. Falánk természete miatt kapta a torkosborz elnevezést. Lábujjai között bőrhártya található, ez, valamint karmai segítik a vadászat közben a hóban való futásnál.

Mosómedve:

• CSALÁD: mosomedvefélék
• ELTERJEDÉS: Dél-Kanada, Észak- és Közép-Amerika, Mexikó
• TÖMEG: 6-7 kg
• ÉLETTARTAM: 5-16 év, 21 év fogságban
• ÉLŐHELY: erdős területek, városszéli területek
• ÉLETMÓD: magányosan

Eredetileg Dél-Kanada és az Egyesült Államok területén fordult elő. Prémje miatt Európában és Ázsiában mosómedvefarmok nyíltak, az elszökött példányok elszaporodtak. Sokféle élőhelyhez könnyedén alkalmazkodik, az ember közelségét is megszokta. Legszívesebben nedves, fás területeken élnek, de megtalálható szántóföldeken, városszéli és városi területeken. Vackát barlangokban, bányákban, elhagyatott épületekben, istállókban vagy házakban rendezi be.

Összességében meleg trópusi területektől egészen a hideg gyepekig megtalálható. A legfőbb megkülönböztető bélyege az arcán található, szemeit körülvevő fekete maszk, és bozontos farkát díszítő fekete gyűrűk. A mellső mancsa hasonló az emberi kézhez, nagyon ügyesen használja. A mellső és hátsó mancsán is öt lábujj van. Élőhelyenként változik a bundája színe, de a szürkétől a vörösesbarnáig terjed. Testhossz 60-95 cm, a farok hossz 19-40 cm. Az ivarérettséget a nőstények egy évesen, a hímek két évesen érik el. A szaporodási időszak februártól- júniusig tart, a legtöbb párzás márciusban jellemző. A párzási időszakban a hímek bővítik a mozgáskörzetüket, hogy több nősténnyel találkozzanak. A párzás után a nőstények és hímek között nincs kapcsolat. Általában évente egyszer szaporodnak. Az alom 3-7, de leggyakrabban 4 kölyökből áll. A vemhesség 63-65 napig tart. Az utódok vakon jönnek a világra, 18-24 naposan már látnak. Éjszaka aktív állat, téli álmot alszik.

Magányos állat, a szaporodás és az utódgondozás időszakában fordul elő a csoportosulás. Kiváló hegymászók és úszók. Mozgáskörzete 1-3 km. Mivel az emberi kézhez hasonló mancsa van, nagyon fejlett a tapintása, fogása, amely hasznos tulajdonság az élelemszerzés szempontjából, ezenkívül a mászást könnyíti meg. Kiváló hallás és éjszakai látás jellemző a fajra. A mosómedve mindenevő, opportunista (a legnagyobb mennyiségben jelenlévő, a legkönnyebben elérhető táplálékot fogyasztó állatok), élőlény. Gazdaságilag prémje miatt fontosak, néhány területen húsát fogyasztják. A mosómedve károsíthatja a gyümölcsösöket, illetve a kukoricaterményt. Néhány betegség terjedésében is szerepe van, mint például a veszettség, erdei pestis.

Tűzróka:

• CSALÁD: kutyafélék
• ELTERJEDÉS: Európa
• TÖMEG: 3-14 kg
• ÉLETTARTAM: 7-12 év
• ÉLŐHELY: erdő, mező
• ÉLETMÓD: magányos

A tűzróka nem fordul elő a szabad természetben. Ezt a változatot a vörös róka és annak egyik, a szabad természetben is előforduló színváltozatának, az ezüstrókának a keresztezésével tenyésztették ki. A tűzróka szőre hosszabb, dúsabb és élénkebb vörös színű, mint a vadonban előforduló vörös rókáé, éppen ezért egy szőrmetelepeken kedvelt változatról van szó. A tűzróka életmódja megegyezik vad őséével. A vörös róka sokféle élőhelyen elterjedt, erdőben, tundrán, prérin, sivatagos területeken, mezőn, valamint városi területeken is megtalálható. 4500 méteres tengerszint feletti magasságban is megfigyelték már. A legtöbb vörös róka bundája a halványpirostól egészen a vörösesbarnáig változhat, farkuk vége fehér és lábszáruk fekete. Az ezüstszürke színű egyedek olykor a szabad természetben is megfigyelhetőek. A vörös róka testhossza 45-90 centiméter között változik, farka 30-55 centiméter hosszú lehet. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A párzási időszakot leszámítva magányosan élnek, territóriumuk nagysága 5-12 km² között változik. Vizeletét, székletét és az anális mirigyének váladékát használja territóriumának megjelöléseként.

A vörös rókák a kémiai anyagokon kívül testtartásukkal és hangjelzésekkel is kommunikálnak egymással, 28 különböző hangjelzést figyeltek meg ennél a fajnál. Elsősorban éjszaka aktív, ha nem zavarják, nappal is táplálék után nézhet. A nappalt üregrendszerében tölti, járatait gyakran saját maga ássa, de olykor sziklahasadékokban , faodvakban, vagy más állatok (pl. nyúl, mormota, borz) elhagyott üregeiben is tanyát verhet. Olykor a borzokkal közös járatrendszert is használhat. Bár a köztudatban ragadozóként él, valójában a hús mellett viszonylag nagy mennyiségű növényi eredetű táplálékot is fogyaszt, több gyümölcsfaj fontos magterjesztője. Opportunista ragadozó,a legkönnyebben elejthető a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló zsákmányt fogyasztja. Emberi települések közelében gyakran rárabol a baromfiudvarra. Gyakran megfigyelhető, hogy a felesleges táplálékot elássa vagy üregrendszerében rejti  el, hogy később elfogyaszthassa a maradékot. Naponta 0.5 és 1 kg táplálékot fogyaszt. A vadászatban kiváló hallása és szaglása segíti.

Gyors és kitartó futó, sebessége a 48 km/h-t is elérheti. Jellegzetes módon vadászik egerekre, melyek elsősorban télen képezik fontos táplálékát:  mozdulatlanul áll, feszülten figyel, majd magasra ugrik, és mellső lábával elkapja zsákmányát. A vörös róka párzási viselkedése változhat, alapvetően monogám, de a hím egyszerre több nősténnyel is párosodhat. A párzási időszakuk december-január környéke. A hímek harcolnak a nőstények kegyeiért. A párzás átlagosan 15 vagy 20 percig tart. A vemhességi idő 51-53 nap,  átlagosan 4-7 kölyök születik egyszerre, akik 9-14 nappal a születésük után nyitják ki először a szemüket. Az ivarérettséget 10 hónaposan érik el. A kölykök gondozásában a hím és olykor a nősténytől származó többi utód is részt vesz. A hím eteti párját, amíg a nőstény az üregben tartózkodik a kölykökkel. Az utódok egy éves korukig maradnak anyjukkal. Mivel nagyrészt rágcsálókkal táplálkoznak, szabályozzák a számukat, nem tudnak elterjedni a mezőgazdasági kártevők.

A vörös róka hazánkban vadászható állatfaj.  Prémjéért vadásszák, e mellett a baromfiállományban végzett kártétele miatt dúvadnak tartják. Valójában hasznos állatról van szó, mivel táplálékának jelentős részét rágcsálók alkotják, így megakadályozza a mezőgazdasági kártevők elszaporodását.  A vörös róka olykor veszettséget terjeszthet.

Borz:

• CSALÁD: Menyétfélék
• ELTERJEDÉS: Eurázsia
• TÖMEG: 7-16 kg
• ÉLETTARTAM: 6-19 év
• ÉLŐHELY: mező
• ÉLETMÓD: csoportos

A palearktikus régióban széles körben elterjedt menyétféle ragadozó, Írországtól Oroszországon át egészen Japánig előfordul. Hatalmas elterjedési területén több alfaja is kialakult, hazánkban a törzsalak, az európai borz (Meles meles meles) fordul elő. Jó alkalmazkodóképességű faj, a legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható, a legideálisabb élőhely számára az erdőségek melletti nyílt mező, de ezen kívül cserjésekben,  vizes élőhelyeken, mezőgazdasági földterületeken, legelőkön, pusztákon és félsivatagokban is megél.  Jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez, néha  a külvárosi, városi területeken is találkozhatunk vele.

A többi menyétféléhez képest szokatlanul zömök test, rövid, robusztus végtagok és rövid farok jellemzi.  Testhossza 56-90 cm, a farok hossza 11-20 cm. Szőrzete igen jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta ezüstszürke, fehér arcán két, az orrától a füléig húzódó fekete sáv található. Egyes feltételezések szerint ezek a fekete sávok elrejtik éjszaka az állat szemét, így elrejtőzve a ragadozók és a zsákmányállatok elől. A borz mindenevő, a kisebb testű állatok mellett szívesen fogyaszt növényi eredetű táplálékot, bogyókat, érett gyümölcsöket, olykor a kukoricaföldeket is megdézsmálja. A faj többnyire éjszakai életmódot folytat, de hajnalban és alkonyatkor is aktív lehet. A borz hatalmas föld alatti üregrendszert épít magának, egy csoport territóriuma akár a 2500 m2  -t vagy a néhány négyzetkilométert is elérheti.  A terület határait a menyétfélék egész családjára jellemző bűzmirigyének váladékával jelöli meg.

A borzok a kommunikáció többféle módjára képesek, pl. testtartásukkal, kaparással, a farok mozgatásával, szőrmeresztéssel (szexuális izgalom) vagy különböző hangok kiadásával, (pl. hörgéssel agresszió vagy  védekezés esetén) kommunikálnak. Csoportosan élnek, melyeket akár 2-23 egyed is alkothat,  általában 1-6 egyed felnőtt és utódaik alkotnak egy csapatot. A csoport mérete és a territórium nagysága függ az élőhely minőségétől és rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől is. 

A csoportban csak a domináns pár szaporodik, kivéve akkor, ha az adott területen elegendő táplálék áll a borzok rendelkezésére, ekkor alacsonyabb rangú nőstényeknek is születhetnek kölykeik. Az alacsonyabb rangú állatok között nem figyelhető meg hierarchia. A nőstények több hímmel is párosodhatnak, mivel a  hímek nem őrzik a nőstényeket egymástól. A borzok egész évben szaporodhatnak, a legtöbbször kora tavasszal és ősz elején születnek meg a kölykök. A faj képes az embriók késleltetett beágyazódására, amit egyrészt a környezeti tényezők határoznak meg, másrészt a vegyes alom (több apától származó kölykök) csökkenti a hímek általi gyermekgyilkosság kockázatát, így a vemhesség 9-12 hónapig is elhúzódhat. Az alom mérete 1-6, átlagosan 3 utódból áll. A kölykök születésükkor vakok és magatehetetlenek, gondozásukban csak a nőstény vesz részt. Az utódok elválasztása 2,5 hónap után történik, a fiatalok az ivarérettséget egy éves korukban érik el.   

A borznak kevés természetes ellensége van, viszonylag agresszív természete miatt a nagyobb testű ragadozók gyakran elkerülik. Hazánkban vadászható faj, mivel üregeivel károsíthatja a kerteket és a földeket, e mellett gyakran megdézsmálja a termést, dúvadnak minősül. A borz szőréből gyakran készítenek szőrükből kefét, bőréből szőnyeget, húsát pedig olykor fogyasztják. Több betegség hordozója lehet, pl.  a tuberkulózisnak, amelyet  a szarvasmarháknak is átadhat.