Zsidó fürdő Budapesten, Hájim öröksége élményséta idegenvezetéssel

Hájim öröksége - Élményséta – középkori titkok nyomában a budai Vár alatt

Vajon mikor és honnan érkezett Budára a zsidó közösség? Mivel foglalkoztak a tagjai? Milyen helyszínen talált tárgyak, építészeti emlékek utalnak egykori ittlétükre? Az időutazáson ezekre is fény derül, Hájim vezetésével pedig – képeken, hangokon, illatokon keresztül – megelevenednek előttünk a zsidóság hétköznapjai, ünnepei és vallási rituáléi. A Várhegy pincerendszerének zegzugos folyosóin vezetett élményséta egészen a középkori rituális fürdőig kalauzol bennünket, amely Magyarország legrégebbi fennmaradt Mikvéje.

• Indulás: Budavári Mikve (Budapest, I. Palota út 1.) Vaskapu, a Korona Kávéház és Cukrászdával szemben.)
• Érkezés:  Budavári Mikve (Budapest, I. Palota út 1.)
• Időtartam: 90 perc

A sétán való részvételt 14 éven felüli látogatóknak ajánljuk.

A Rituális fürdő a föld alatt című sétánk magánprogramként is megrendelhető. 

Jó tudni!

Kérjük, hogy a mikvébe a vállat takaró, legalább térdig érő öltözetben érkezzen. A Mikve a föld alatt című sétánk útvonala nem akadálymentesített, a nyugati pincerendszerben meredek lépcsőkön, szűk folyosókon közlekedünk. Kérjük, ezt vegye figyelembe a jelentkezéskor.

A pincerendszerben egész évben állandó a hőmérséklet: 18-20°C között.

Programunk rossz időjárás (esőzés, havazás) esetén is elindul.

Sétánk a meghirdetett időpontban, pontosan indul, a későn érkezőket nem áll módunkban megvárni. Megértését köszönjük!

Látogatható a Budai Várban található középkori mikve

A budavári Szent György tér középkori pincerendszerében feltárt rituális fürdő valaha Buda első középkori zsinagógájához kapcsolódott. Az ezredforduló környékén zajlott Szent György téri középkori ásatások egyik legérdekesebb lelete volt a XIII. századi zsinagóga és fürdőjének megtalálása a tér szélén, a Korona cukrászda mellett. Teljes alapterületén nem tudták feltárni, de megállapították, hogy az imaház 14 méter hosszú lehetett, téglás padlózatú és boltozatos mennyezetű. Boltíveit a terem közepén két, hatvan centiméter vastagságú kőoszlop tartotta, melyek közül az egyiknek több eleme is megmaradt, míg a másiknak csak alapköve.

Ez a zsinagóga – amely nem azonos a Táncsics utcában látogatható, XIV. század végi imaházzal – egyidős Buda városalapításával, azaz a tatárjárás után épült, az akkor még Zsidó kapunak nevezett Fehérvári kapu mellett. Az épület még a Képes Krónikában is szerepel, annak kapcsán, hogy 1307 májusában Károly Róbert párthívei hatoltak be egy éjjel az itteni kapun, amely az említés szerint a zsidók zsinagógája mellett volt. Maradványait Végh András muzeológus tárta fel és azonosította 2005-ben, de mivel a falak közúti terület alá estek, vissza kellett temetni azokat.

Kivéve a zsinagógához tartozó rituális fürdőt, a mikvét, amely már kiesett a nyomvonalból. Ez egy kicsiny, mindössze két-három négyzetméteres helyiség a kőzetbe kézzel kivájt sekély medencével, melyet a hagyományoknak megfelelően természetes víz táplált. A felújítás eredményeként napjainkra újra tiszta és természetes eredetű víz található benne.

Forrás: Budapesti Zsidó Hitközség honlapja