Az egykori élő vízfolyás itt néhány ezer évig tó formát öltött. Később a feltöltődés és a dús növényzet hatására láppá alakult. Mivel az utóbbi 50-100 évben a terület vízborítása már erősen ingadozó volt, mocsarasodási folyamatok is megindultak. A természetvédelem célja azonban a Daru-láp értékesebb, lápi jellegének fenntartása. Ingyenesen látogatható.

A DARU-LÁP KIALAKULÁSA

A Daru-láp kialakulását a Debreceni Egyetem természetföldrajzos és biológus kutatói vizsgálták, elsősorban az utóbbi évezredekben a nedves mélyedésekben leülepedett növényi pollenek feltárása segítségével. A láp az Északkeleti Kárpátokból lefutó folyók jégkorszakban kialakult hordalékkúpján kanyargó ún. nyírvíz-völgyek egy maradványa. Az utóbbi 30 ezer évben több, a mainál szárazabb éghajlatú időszakban az erős északi szelek által megmozgatott homok is hozzájárult néhány völgyszakasz elzáródásához. Az egykori nyírvíz-völgyeknek voltak a vízfolyás természetes elhalása, feltöltődése által kevésbé érintett szakaszai, mint pl. az itteni Daru-láp.

LÁTKÉP A TORONYBÓL

A megfigyelőtoronyból egy jellegzetes nyírvízvölgy képe tárul a szemünk elé, amelyet az észak-északkeleti Kárpátokból lefutó folyók alakítottak ki. A folyók nyolcezer évvel ezelőtt hagyták itt ezt a vidéket. A völgy folyók általi vízutánpótlása megszűnt, és a táj is átalakulásnak indult. Létrejöttek a jellegzetes nyírségi élőhelyek.

A lápon végigtekintve jól elkülönül a nádas élőhely, ahol a láp medre a legmélyebb. Kevés helyen láthatunk egynemű nádast, a legtöbb helyen rekettyefüzek (Salix cinerea) vegyülnek a sűrű nádrengetegbe. Könnyen felismerhetők a láp szélén lévő puhafaligetek a törékeny füzekkel (Salix fragilis), a meder északi részén pedig a zsombékos tisztásokra láthatunk rá. A Daru-láptól keletre jelenleg szántóföldek húzódnak. Művelésbe vonásuk előtt keményfa-ligetek és láprétek, lápi magaskórósok boríthatták ezt a térszínt.

Gyakorlati természetvédelem a Daru-lápon

Nagyon fontos az idegenhonos növényfajok elleni védekezés is. A láp szélén, a szárazabb területekre több helyen benyomult az amerikai eredetű akác (Robinia pseudoacacia) és a kései megy (Prunus serotinus). A nedvesebb élőhelyeken terjed az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), a rekettyefüzeket pedig a süntök indái (Echinocystis lobata) futják be. Az idegenhonos növényfajok ellen mechanikus és kémiai módon is védekezünk.

Megközelítés: Létavértesről az újlétai úton a Kossuth-szőlőskert után keletnek fordulva rövid műúton, majd homokos földúton. Kokadról a település keleti végén északnak induló úton (stabilizált) járművel, majd gyalogosan néhány száz méter.

Ingyenesen látogatható.