Mindszentyneum - Mindszenty József Látogatóközpont Zalaegerszeg

Mindszenty Józsefet – születési nevén Pehm József – a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakjaként tartják számon. 1917-ben került Zalaegerszegre, 1919 októberétől a Mária Magdolna Plébániatemplom apátplébánosaként szolgált 25 éven át. Később veszprémi püspökké, esztergomi érsekké, majd bíborossá szentelték, ő volt Magyarország utolsó hercegprímása.

Időszaki kiállítások

Az időszaki kiállítótérben a Mindszentyneum szellemiségéhez illeszkedő művészeti alkotások, vándorkiállítások, különleges tárlatok kapnak helyet, továbbá lehetőség nyílik helyi és környékbeli tehetségek, művészi munkák bemutatására.

Állandó kiállítások

I. EMELET
Mindszenty József bíboros-érsek, hercegprímás életútja és kultusza
A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni Mindszenty József személyét, a 20. század magyar történelmének és egyháztörténetének egyik legmeghatározóbb, ikonikus alakját, akinek áldozatvállalását az elmúlt évtizedek politikai beágyazottságának függvényében meglehetősen változatosan értékelték. A kiállításban ezt a rendszerváltás előtti és körüli egysíkúbb, elvont kategóriákban gondolkodó Mindszenty-kánont szeretnénk árnyalni; a főpap történeti szerepvállalásának sokrétű érzékeltetésén túl tehát az EMBER bemutatására is fókuszálunk. Mindszenty nem csupán az elmúlt évszázad képviselője –a fiatalabb generációkat is éppúgy megszólíthatja.

Mindszenty József életútját, illetve tiszteletét a legkorszerűbb egyedi installációs eszközökkel és technikai háttérrel tárjuk a látogatók elé. A kiállítás kevésbé tárgy-, mint inkább élményközpontú; célja, hogy a megfelelő mélységű információ-átadáson túl a látogatót további egyéni kutatásra, olvasásra sarkallja életkortól és iskolázottságtól függetlenül. Mivel a kiállítás több – egymástól részben eltérő igényszintű és tudású – generációt szólít meg, a multimédiás tartalmak is ehhez igazodnak majd: egy fiatalosabb, lendületesebb tudásanyagot, valamint elmélyültebb, gazdagabb bázisú, esetleges problémafelvetéseket is tartalmazó információegységeket egyaránt magukban foglalnak.

II. EMELET
Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt (1945–1990)
A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni azt, hogy a korszak egyházakhoz kötődő áldozatai hogyan élték túl a megpróbáltatásokat, a jól felépített ellenük szőtt „harcban” hogyan tudtak talpon maradni, emellett érzékeltetni azt, hogy ők is emberek voltak, különböző emberek, akik különböző módokon viszonyultak a diktatúra egyházellenes tiltásaihoz.
A megközelítés egy ökumenikus jellegű bemutatás, szubjektív nézőpontból, mintha egy túlélő egyházi személy naplójából olvasnánk a történetet.

A kiállítás felépítése a bevezető objektív ismeretátadástól az egyre kevesebb, szubjektívebb, átélhető történések bemutatása felé halad, egészen addig, amíg már az ismeretátadás háttérbe szorul, maradnak csak a „beszédes” tárgyi emlékek, arcok, sugalmazott érzések. A bevezető történeti áttekintést három olyan terem követ, amely a jól felépített propaganda, megfigyelés majd kirakatperbe állítás lépéseit idézi meg. Az azt követő három tér pedig már egy bensőséges megnyílást és visszatekintést eredményez, egyben emléket állítva az áldozatoknak és vallomásoknak, átélve a különböző büntetési formákban megélt, zárt és titkolt hit alapú világot. A kiállítás legvégén a látogató átélheti a sötétségből és bezártságból való szabadulást, kijutást és az áldozatok kapaszkodójával együtt kiérkezzen.

PINCESZINT
Téglától templomig – Válogatás Zala vármegye középkori emlékeiből
A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni a Mindszentyneum építését megelőző régészeti feltárás során előkerült, a középkori téglaégetés emlékét őrző kemencéket, amelyeknek jelentős szerepük lehetett Zalaegerszeg építéstörténetében. A tulajdonképpeni megtalálásuk helyén látható téglaégetők sorsában valamelyest az egykori egerszegi vár is szerepet játszott, amelynek nyomait szintén fellelték az itt ásatást végző régészek. Ezen településtörténeti jelentőséggel bíró objektumok vizsgálati eredményei alapján készült animációs film segítségével a látogatók szeme előtt is megelevenedik a „múltra épülő jövő”. Ugyanis a tárlatban látható téglaégetők virágkora a 14-15. századi építkezésekhez köthető, míg feledésbe merülésükhöz az egykori egerszegi vár török időszakban épített palánkfala is hozzájárult, amikor annak cölöpsora és a várárok átvágta az egyik kemencét.

Emellett a kiállítás mesél más, Zala megye területén előkerült – elsősorban vallási vonatkozású – kincsekről, épületekről és izgalmas helyszínekről is, amelyek mentén a középkor világába pillanthatnak be a látogatók. A megye szerzetes- és lovagrendi emlékeinek bemutatása jelentős részben támaszkodik az elmúlt években folytatott régészeti kutatások eredményeire, és ezen időszerűséget folyamatosan fent kívánja tartani az aktuális feltárási eredmények hozzáfűzésével a bemutatott anyaghoz.

A tárlat igyekszik minden korosztályt megszólítani, interaktivitásra ösztönözni, amelyhez a hagyományos bemutatási módok mellett a modern technológiát is segítségül hívja, illetve tapintható, lapozható elemeket is kínál.