Szóra bírt csontjaink, kölcsönözhető antropológia kiállítás a Természettudományi Múzeumból

Szóra bírt csontjaink - időszaki kiállítás

Az arcrekonstrukciók segítségével megelevenednek a Magyarország területén élt emberelődök jellemző vonásai, láthatjuk a történeti korszakokban élt emberek arcvonásait, a köznépét csakúgy, mint az előkelőkét, köztük királyi családhoz tartozókét is.

A kiállítás kiegészíti az általános és középiskolai oktatást, és érdekes ismereteket nyújt a felnőtt közönségnek is. A látogatók maguk is részesei lehetnek az embertani kutatásoknak, például egy medencecsontból megbecsülhetik a valaha élt embertársunk nemét, életkorát. Az összehasonlító combcsontok sorozatából, az antropológusok által használt képletekkel megbecsülhetik elődeink testmagasságát.

Bérleti díj: csak 250.000 Ft / hó + Áfa
A kiállítás alapterülete: 200-300 m2

Hogyan történt a sebészi koponyalékelés a honfoglalás korában?  Vajon milyen nyomai vannak a szimbolikus trepanációnak a koponyán? Milyen nyomokat hagy a koponyacsont felszínén a kezeletlen szifilisz? Mit rejtenek a mellkasban és a hasüreg tájékáról származó földminták? Hogyan érhetjük tetten, milyen belső paraziták károsították elődeinket? Miben segíthet a több ezer évvel ezelőtti kórokozók kimutatása? Hogyan elevenednek meg elődeink arcvonásai? Milyen tényezők befolyásolják a száj formáját és teltségét? Hogy nézhetett ki Dobó István? A Szóra bírt csontjaink válaszolnak.

Mi az antropológia?

A kiállításból kiderül, mi a biológiai embertan, milyen kutatások tartoznak a tudományterületébe, és az is, milyen módszeretek használnak a történeti embertani kutatásokban.

A látogatók is tevékeny részesei lehetnek az embertani kutatásoknak, például egy medencecsontból megbecsülhetik a valaha élt embertársunk nemét, életkorát, az összehasonlító combcsontok sorozatából, az antropológusok által használt képletekkel megbecsülhetik elődeink testmagasságát.

Egészség és betegség a múltban

Mindnyájunkat érdekel, hogy milyen lehetett elődeink egészségi állapota, miféle betegségekkel küszködtek, egészségesebbek voltak-e vagy sem, mint mi manapság. Ezekre a kérdésekre adhatnak választ a paleopatológia, azaz őskórtan, a régi emberi és állati maradványok kóros, patológiás elváltozásaival foglalkozó tudományág.

Hogy néztek ki elődeink?

Az ember eltűnődik egy-egy koponya láttán: milyen lehetett az egykor eleven emberi arc? Különös érzés belegondolni, hogy a csontváz néhai tulajdonosa valaha mozgott, falatozott, szeretett. Az pedig valóságos rejtélynek tűnhet, hogy szép vagy csúnya, fiatal vagy öreg volt-e. Pedig a plasztikus arcrekonstrukció-készítés segítségével ma már bármely ép koponyára visszavarázsolható az „eredeti” arc. A kiállítás megeleveníti különböző történelmi személyiségek köztük királyok, illetve a királyi családhoz tartozó előkelők  arcát, így láthatjuk, milyne lehetett Dobó István, Janus Pannonius, Rotterdami Erasmus, III. Béla és felesége Antiochiai Anna vagy Szent László a valóságban.

Beszélő kezek

Az ember nem csak szavakkal kommunikál. A kiállításban nagyító alá vesszük az emberi kezet. A kéz nem csak taglejtésével, gesztikulációjával válik kifejezővé társalgás, szónoklás, pantomim és színészi alakítás során, hanem akár nyugalomban is jelzi birtokosának korát, nemét, betegségeit, esetleg foglalkozását, vagy akár hobbiját.