Műcsarnok programok 2024. Események, rendezvények

A HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalonhoz kapcsolódik a művészetpedagógiai útikalauz sorozat mostani, kilencedik alkalma.
Az idei Szalon válogatásában és koncepciójában az épületek mögött az építészet humán dimenzióira helyeződik a hangsúly, rámutatva arra, hogy az épületek „helyi értékét” a használó közösség napról napra igazolja vissza.
Hogyan lehet ezeket a kiállításokat interaktívvá és közösségi élménnyé tenni?
Rác Csenge, az MKE doktori iskola hallgatójának prezentációja keretében bemutatjuk, hogy hogyan használjuk a ZINE-t az oktatásban és az ismeretmegosztásban.

Milyen lenne az ideális, oktatást segítő középület? Beszélgetés új lehetőségekről – tér, ami meghatározza a tartalmat.
A foglalkozás keretében Köninger Szilárd és Cseh András DLA, a CAN Architects építészei vezetik be az érdeklődőket a tanulási környezeti nevelés rejtelmeibe.
Milyen módon lehet összekapcsolni a múlt építészeti örökségét a jelen kihívásaival és a jövő építészeti terveivel? - Tervezd át! közös kiállításfelfedezés és foglalkozás, Csak Lazán!

A programon való részvétel pedagógus igazolvány bemutatása esetén június 2-án ingyenes.

2024. június 24. - június 28.
Hőseink, a térhajlító téralakítók | nyári alkotóműhely
Az idei évben a Műcsarnok nyári alkotóműhelyének programja a HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalon kiállításhoz kapcsolódik, Hőseink, a térhajlító téralakítók címmel.

Nyári műhelyünkbe azoknak a 8 és 12 év közötti fiataloknak a jelentkezését várjuk, akik nyitottak az együtt gondolkodás, az önálló és a közösségi alkotás, a képzőművészet, az építészet irányában. Az egyhetes időtartam alatt világokat teremtünk földön, vízen, levegőben. Történeteket mesélünk, új szokásokat és rítusokat alakítunk ki, láthatóvá tesszük a gondolatainkat, tervezünk és makettezünk, gipszet öntünk, festünk és rajzolunk, színekkel, fénnyel, árnyékkal játszunk.

A foglalkozásokat Rác Csenge, a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója és Schopp Ildikó művészetpedagógus vezeti.

Az alkotóműhely 2024. június 24-én hétfőn kezdődik, és június 28-án péntek délután egy bemutatóval ér véget. A foglalkozások minden nap 9-től 16 óráig tartanak, a gyermekek tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Napi programjaink a Műcsarnok tereiben, gyerekstúdiójában, illetve a Ligetben valósulnak meg.

A műhely teljes költsége: 47 000 Ft / fő
testvérkedvezménnyel: 42 000 Ft

2024. július 6., szombat 15 óra
Finisszázs Molnár Lászlóval a Fénylepel c. kiállításon

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel
Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon.

KIÁLLÍTÁSOK:

Megélt? terek | Vásárhelyi Antal kiállítása
2024. június 13 – augusztus 25.

Vásárhelyi Antal elképzelt, szakrális vagy titkos terei, ábrázolt kompozíciói egyszerre láttatják a természet és a geometria tökéletes formáit, a teljességet és a részleteket, modellezve a világmindenséget. A letisztult struktúrák alapja a szigorú, mértani pontossággal kiszerkesztett felépítés. A sokszorosan tagolt, tökéletes precizitással megtervezett, szimmetrikus vásznakon és grafikákon az aranymetszés szabályszerűségei teremtenek harmóniát, képviselve az örök értékeket....A szakrális terekre jellemző vallási jelképek együttesen tűnnek fel a festményeken és a grafikákon, kifejezve a különbözőségekben rejlő egységet, az eltérő létállapotokat, az élet és a halál szimbólumait, a fent és a lent világát, illetve a férfi és női attribútumok összekapcsolódásait. A gyakran szürreális terek alaprajzai egyszerre elképzeltek és idealizáltak, ám perspektivikus ábrázolásuk mindig magában hordozza a valószerűség elemeit is.

Fazakas Réka, a kiállítás kurátora

KÓS 140 | Kós Károly műhelyében
2024. május 24. - szeptember 15.

Eredeti tervek, archív fényképek, kortárs ábrázolások és dokumentumok segítségével mutatja be a fiatal Eredeti tervek, archív fényképek, kortárs ábrázolások és dokumentumok segítségével mutatja be a fiatal építésztehetség korai remekműveit: a budapesti Állatkertet, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot vagy a zebegényi Havas-Boldogasszony római katolikus templomot.
A két világháború között sztánai otthonából, a Varjúvárból több műfajt érintő közösségszervezéshez kapcsolódó víziói és eredményei is megjelennek a tárlaton korabeli publikációkkal, saját írásaival kiegészítve a tárlaton.
Az életmű tervei és épületei felmutatják: Kós Károly számára az erdő és a falu, a természet és az ember kettős metafora. A modern előtti egyik utolsó kézműves kísérlet, amely művészi megfogalmazásban máig hatóan figyelmeztet arra, hogy a világ nem külön a természet és külön az ember összege, az ember éppen hogy az univerzum szerves része. És utóbbit az ember csak a természet tiszteletével tarthatja fenn.

2024. május 11. - szeptember 15.
HelyiÉrték - III. Építészeti Nemzeti Szalon

A látogató aktuális kérdéskörök szerint csoportosítva ismerhet meg különböző építészeti gondolatokat.

A jelen körvonalaiban az urbanisztikai léptékű jel-épületek mellett az építészet és a közösségi-kulturális identitás viszonya tárul elénk. Önálló egységet képvisel a jövő kérdéseit érintő és a korszellem indikátoraként szemlélhető két, kiemelt témakör: az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete. Az épített örökség helyzetét feltáró szekció a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből. A kiállítási tér végpontján kap helyet az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, melyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják. Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja.

A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró

Az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekvő kiállítást rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik. A III. Építészeti Nemzeti Szalon 2024. május 11-től szeptember 15-ig látogatható.

2024. május 17. - szeptember 15.
CSETE | Csete György, Csete Ildikó, Pécs Csoport

Kiállításunk Csete György (1937–2016), a magyar organikus építészet egyik alapító atyja, és felesége, Csete Ildikó (1940–2018) textilművész-képzőművész munkásságát mutatja be, együtt a Csete György vezette, 1970–1976 között működő és később Pécs Csoport néven ismertté vált építész társaság, a Pécsi Ifjúsági Iroda 1970-es évekbeli műveivel. A csoport tagjai Blazsek Gyöngyvér†, Csete György†, Deák László, F. Kovács Attila, Jankovics Tibor, Kistelegdi István†, Nyáry József† és Oltai Péter voltak. Csete állandó statikus mérnöki társa Dulánszky Jenő† volt.

Építészetük a természet, az építészet és az ember mára elveszített egységének helyreállítását, az ipari környezetpusztítás és az energiapazarlás megállítását, a szoláris energia (ma megújuló energiaforrásoknak neveznénk) kiaknázását szorgalmazta.

A magyar organikus építészetet Csete a 19-20. század fordulójának magyar szecessziós építészetéből eredeztette, fő céljának pedig az anyanyelvű építészet megteremtésében látta, szemben az 1970-es években uralkodó nemzetközi modernizmus technicista sivárságával.

A tárlat Csete György világhírű Forrásházával (1970) indul, amely költői építészeti látomás ember és természet egységéről. Ezzel szinte egyidős a paksi atomerőmű lakótelepének első üteme, az ún. tulipános házak (tervezők Csete György, Deák László, Kistelegdi István és Jankovics Tibor), amelyek a csoport nevét országosan ismertté tették a róluk kipattant sajtóvita révén, amely a csoport feloszlatásához vezetett.

A kiállítás termeit végigkíséri egy válogatás a Csete által egész életében – A4-es lapokon – rendületlenül készített, rendkívüli terjedelmű szabadkézi rajzok sorozatából, melyeket gondolkodó rajzoknak vagy konceptuális diagramoknak nevezhetnénk.

Csete Ildikó az Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai után egy bő évtizedig a Goldberger Textilnyomógyárban dolgozott nyomottanyag-tervezőként, azután a szabad tervezői tevékenységet folytatta élete végéig. Szemléletét a Gödöllői művésztelep alkotó szellemisége és az 1970-es évek finn iparművészete határozta meg. A Gödöllői művésztelepen keresztül a kalotaszegi népművészethez, a finnek révén pedig az európai modernitáshoz is kapcsolódott. Műveinek legfőbb témája és formai motívuma mindvégig a magyar múlt és a magyar népi, illetve növényi ornamentika gazdag, sokrétű világa maradt. Életműve azt bizonyítja, hogy nincsen szakadék a múlt és a jelen művészete között, mert mindkettő élő.

E gondolatkör kiállításunk fő üzenete is egyben, hiszen a mai ökológiai és civilizációs problémák pontosan e kérdések körül forognak.

kurátor: Sulyok Miklós

További ajánlataink