Műcsarnok programok 2024. Események, rendezvények

2024. május 26. 15:00 - 16:00
Anthony Gall nyitó kurátori tárlatvezetése a KÓS 140 | Kós Károly műhelyében c. kiállításon
Anthony Gall ausztrál származású Ybl-díjas építész, egyetemi tanár, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánjának nyitó kurátori tárlatvezetése a KÓS 140 | Kós Károly műhelyében c. kiállításon.

Eredeti tervek, archív fényképek, kortárs ábrázolások és dokumentumok segítségével mutatja be a fiatal építésztehetség korai remekműveit: a budapesti Állatkertet, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot vagy a zebegényi Havas-Boldogasszony római katolikus templomot.

A két világháború között sztanai otthonából, a Varjuvárból több műfajt érintő közösségszervezéshez kapcsolódó víziói és eredményei is megjelennek korabeli publikációkkal, saját írásaival kiegészítve a tárlaton.

Az életmű tervei és épületei felmutatják: Kós Károly számára az erdő és a falu, a természet és az ember kettős metafora. A modern előtti egyik utolsó kézműves kísérlet, amely művészi megfogalmazásban máig hatóan figyelmeztet arra, hogy világ nem külön a természet és külön az ember összege, az ember éppen hogy az univerzum szerves része. És utóbbit az ember csak a természet tiszteletével tarthatja fenn.

2024. június 2. - június 22.
Művészetpedagógiai útikalauz pedagógusoknak és pedagógushallgatóknak IX.

A HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalonhoz kapcsolódik a művészetpedagógiai útikalauz sorozat mostani, kilencedik alkalma.
Az idei Szalon válogatásában és koncepciójában az épületek mögött az építészet humán dimenzióira helyeződik a hangsúly, rámutatva arra, hogy az épületek „helyi értékét” a használó közösség napról napra igazolja vissza.
Hogyan lehet ezeket a kiállításokat interaktívvá és közösségi élménnyé tenni?
Rác Csenge, az MKE doktori iskola hallgatójának prezentációja keretében bemutatjuk, hogy hogyan használjuk a ZINE-t az oktatásban és az ismeretmegosztásban.

Milyen lenne az ideális, oktatást segítő középület? Beszélgetés új lehetőségekről – tér, ami meghatározza a tartalmat.
A foglalkozás keretében Köninger Szilárd és Cseh András DLA, a CAN Architects építészei vezetik be az érdeklődőket a tanulási környezeti nevelés rejtelmeibe.
Milyen módon lehet összekapcsolni a múlt építészeti örökségét a jelen kihívásaival és a jövő építészeti terveivel? - Tervezd át! közös kiállításfelfedezés és foglalkozás, Csak Lazán!

A programon való részvétel pedagógus igazolvány bemutatása esetén június 2-án ingyenes.

2024. június 24. - június 28.
Hőseink, a térhajlító téralakítók | nyári alkotóműhely
Az idei évben a Műcsarnok nyári alkotóműhelyének programja a HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalon kiállításhoz kapcsolódik, Hőseink, a térhajlító téralakítók címmel.

Nyári műhelyünkbe azoknak a 8 és 12 év közötti fiataloknak a jelentkezését várjuk, akik nyitottak az együtt gondolkodás, az önálló és a közösségi alkotás, a képzőművészet, az építészet irányában. Az egyhetes időtartam alatt világokat teremtünk földön, vízen, levegőben. Történeteket mesélünk, új szokásokat és rítusokat alakítunk ki, láthatóvá tesszük a gondolatainkat, tervezünk és makettezünk, gipszet öntünk, festünk és rajzolunk, színekkel, fénnyel, árnyékkal játszunk.

A foglalkozásokat Rác Csenge, a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója és Schopp Ildikó művészetpedagógus vezeti.

Az alkotóműhely 2024. június 24-én hétfőn kezdődik, és június 28-án péntek délután egy bemutatóval ér véget. A foglalkozások minden nap 9-től 16 óráig tartanak, a gyermekek tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Napi programjaink a Műcsarnok tereiben, gyerekstúdiójában, illetve a Ligetben valósulnak meg.

A műhely teljes költsége: 47 000 Ft / fő
testvérkedvezménnyel: 42 000 Ft

KIÁLLÍTÁSOK:

2024. május 11. - szeptember 15.
HelyiÉrték - III. Építészeti Nemzeti Szalon

A látogató aktuális kérdéskörök szerint csoportosítva ismerhet meg különböző építészeti gondolatokat.

A jelen körvonalaiban az urbanisztikai léptékű jel-épületek mellett az építészet és a közösségi-kulturális identitás viszonya tárul elénk. Önálló egységet képvisel a jövő kérdéseit érintő és a korszellem indikátoraként szemlélhető két, kiemelt témakör: az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete. Az épített örökség helyzetét feltáró szekció a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből. A kiállítási tér végpontján kap helyet az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, melyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják. Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja.

A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró

Az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekvő kiállítást rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik. A III. Építészeti Nemzeti Szalon 2024. május 11-től szeptember 15-ig látogatható.

A tárlaton egészen korai és a legutóbbi pár hónapban készült munkák is láthatók. A három terem az ókori keleti és a görög mitológia által ihletett. Az Irakban töltött évek alatt, a leletek és a tudósok által egyengetett feltételezések alapján megrajzolta a sumer, babiloni-akkád és asszír öltözékeket, és a múzeumi közegben, a mezopotámiai kultúra vizuális művészetének és a tőle elválaszthatatlan költészetnek hatására kezdte el a Sumer agyagtáblákhoz című tusrajz-sorozatát, amelynek minden darabja egy-egy sumer vers részletét kapta címül.
Az Orfeusz sorozat a kétezres évek elején született, Gaál István 1986-os Orfeusz és Euridiké című filmjének hatására. Itt szintén nem jelennek meg figurák: sem Orfeusz, sem Euridiké nem ölt testet, de érezhető a jelenlétük. Velük együtt vándorolhatunk és küzdhetünk meg a kiállító által gyönyörűnek nevezett akadályokkal.
A grafikák térszerkezetének, a mélységbe és magasba irányultságnak, ezen belül a gyakran felbukkanó „ürességnek” köszönhető az a légkör, amely a döbbenet és az ujjongás határán lévő állapotot idéz elő a szemlélőben. Ugyanez vonatkozik a bibliai történetek feldolgozását célzó és a történetek helyszínét feltérképezni-elképzelni segítő gesztussal készült rajzokra is. Az élményeket, benyomásokat rögzítő képek sokszor költők és írók megfogalmazásai, például Thomas Mann vagy Rainer Maria Rilke interpretációi ihlették.
Sulyok Gabriella művei imaként is értelmezhetők: már-már bizonyító erejű látomás-képek, amelyek kaput nyitnak az időtlenségbe."

Reischl Szilvia, a kiállítás kurátora

2024. május 17. - szeptember 15.
CSETE | Csete György, Csete Ildikó, Pécs Csoport

Kiállításunk Csete György (1937–2016), a magyar organikus építészet egyik alapító atyja, és felesége, Csete Ildikó (1940–2018) textilművész-képzőművész munkásságát mutatja be, együtt a Csete György vezette, 1970–1976 között működő és később Pécs Csoport néven ismertté vált építész társaság, a Pécsi Ifjúsági Iroda 1970-es évekbeli műveivel. A csoport tagjai Blazsek Gyöngyvér†, Csete György†, Deák László, F. Kovács Attila, Jankovics Tibor, Kistelegdi István†, Nyáry József† és Oltai Péter voltak. Csete állandó statikus mérnöki társa Dulánszky Jenő† volt.

Építészetük a természet, az építészet és az ember mára elveszített egységének helyreállítását, az ipari környezetpusztítás és az energiapazarlás megállítását, a szoláris energia (ma megújuló energiaforrásoknak neveznénk) kiaknázását szorgalmazta.

A magyar organikus építészetet Csete a 19-20. század fordulójának magyar szecessziós építészetéből eredeztette, fő céljának pedig az anyanyelvű építészet megteremtésében látta, szemben az 1970-es években uralkodó nemzetközi modernizmus technicista sivárságával.

A tárlat Csete György világhírű Forrásházával (1970) indul, amely költői építészeti látomás ember és természet egységéről. Ezzel szinte egyidős a paksi atomerőmű lakótelepének első üteme, az ún. tulipános házak (tervezők Csete György, Deák László, Kistelegdi István és Jankovics Tibor), amelyek a csoport nevét országosan ismertté tették a róluk kipattant sajtóvita révén, amely a csoport feloszlatásához vezetett.

A kiállítás termeit végigkíséri egy válogatás a Csete által egész életében – A4-es lapokon – rendületlenül készített, rendkívüli terjedelmű szabadkézi rajzok sorozatából, melyeket gondolkodó rajzoknak vagy konceptuális diagramoknak nevezhetnénk.

Csete Ildikó az Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai után egy bő évtizedig a Goldberger Textilnyomógyárban dolgozott nyomottanyag-tervezőként, azután a szabad tervezői tevékenységet folytatta élete végéig. Szemléletét a Gödöllői művésztelep alkotó szellemisége és az 1970-es évek finn iparművészete határozta meg. A Gödöllői művésztelepen keresztül a kalotaszegi népművészethez, a finnek révén pedig az európai modernitáshoz is kapcsolódott. Műveinek legfőbb témája és formai motívuma mindvégig a magyar múlt és a magyar népi, illetve növényi ornamentika gazdag, sokrétű világa maradt. Életműve azt bizonyítja, hogy nincsen szakadék a múlt és a jelen művészete között, mert mindkettő élő.

E gondolatkör kiállításunk fő üzenete is egyben, hiszen a mai ökológiai és civilizációs problémák pontosan e kérdések körül forognak.

kurátor: Sulyok Miklós