Tiszántúl

A Hági Udvar és Étterem Új köntösben várja vissza régi ismerőseit, és azokat fiatalokat, akiknek még az a szó, hogy HÁGI nem sokat jelent. Lendületes vendéglátós csapat, minőségi italok és ízletes ételek várják a betérőket. Szeged belvárosának frekventált pontján található a helyiek által csak Hágiként ismert legendás étterem, melynek története egészen 19. századig nyúlik vissza. Belső termekkel, a jó idő beköszöntével pedig hangulatos terasszal is várjuk a betérőket.

A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága. A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.

Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.

A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.

Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.

A városi piac keddenként és csütörtökönként reggel 6 órától 12 óráig tart nyitva.

A Hajdúhadház és Hajdúböszörmény közötti úton elhelyezkedő Kutasi-kilátó 20 méteres magasságával csodálatos körpanorámás kilátást nyújt a látogatóknak.