Bécsi kapu séta a Budai várban

A Bécsi kapu története

A középkori hangulat jellemző a Várra, ezt szolgálják a régi, megőrzött lakóházrészletek, az újjáépített Halászbástya és a Mátyás-templom, amelyek felidézik a XIII. századi román kor és a XV. századi gótika építészeti világát. Ezért döntött úgy a város vezetése, hogy egy kaput felépítenek, részben az idelátogatók kedvéért, mert mit ér egy vár várkapu nélkül?

Remek alkalom volt erre 1936-ban Buda törököktől való visszafoglalásának 250. évfordulója. A kor ismert építésze, Kismarty-Lechner Jenő (Lechner Ödön unokaöccse) a lebontott kapuról fennmaradt képek alapján tervezte meg az új átjárót.

A kapun belépve bal oldalon egy emléktábla és emlékmécses utal 1686-ra, Buda felszabadításának évére. Jobbra látható egy szobor, amelynek alkotója Ohmann Béla. A 350 centiméter magas, fehér mészkő talpazaton álló szobor egy lendületesen lépő angyalt ábrázol, kezében a kettős kereszttel.

A kapu falán emléktábla utal 1686-ra, Buda felszabadításának évére

Bécsi kapu téri szőlőtőke:

Bécsi kapu tér 8. szám alatti ház udvarán található, egyike Budapest védett természeti értékeinek. Védettségét hatalmas mérete és egészsége indokolja. Egész évben látogatható.

A lenyűgöző méretű amerikai Izabella fajtájú szőlőtő tövénél 46 cm, egy méter magasságban 23 cm kerületű. Vesszőinek hosszúsága mára biztosan meghaladja a száz métert. Május végén, június elején virágzik, későn, októberben beérő szőlőfürtjei sötétkék színű, vastag héjú, nagy magvú szemeket teremnek, melyből nem készítenek bort, a ház lakói csemegeszőlőként fogyasztják.

A szőlő, a szemtanúk állítása szerint, 1945 tavaszán bújt elő az udvar északnyugati oldalán, 6-os szám udvarától elválasztó fal mellett, a háborús törmelék alól, és 1947-ben fordult termőre. 

A szőlőtő a Bécsi kapu tér 8. aprócska udvarán él, egymaga alkotván lugast a középkori eredetű, klasszicista stílusban átépített, zárt sarokerkélyes Esterházy-palota pergoláján.

A palota utolsó lakója Esterházy Móric volt. A dísznövényekkel teli udvar másik figyelemre méltó jelensége egy hatalmas, 1963-ban sarjadzott agavé, ami egy jókora, középkori eredetű malomkövön trónol az udvar közepén. Mellette még felfedezhető az egykori kocsifordító korong helye.

Jelentősebb épületek a téren:

1. szám - Copf stílusú ház, mely 1795 körül épült.

2-4. szám - A Magyar Országos Levéltár neoromán stílusú palotája, mely 1924-re készült el.

5. szám - 1780 környékén épült ház. Udvari függőfolyosója vasrácskorlátos, lépcsőháza copf stílusjegyeket őriz.

6. szám - 1730 táján épült, barokk és copf stílus keveredik benne, homlokzatán gótikus falzárványok is láthatóak. Nepomuki Szent János szobra található az emeleti ablakok közti fülkében.

7. szám - A ház homlokzatán domborművek állnak, melyek Vergilius, Cicero, Szókratész, Quintilianus valamint Seneca festett medalionokba zárt alakjait ábrázolják. A ház 1807 környékén épült, Grigely József a latin és az irodalom professzora számára. Híres vendégként megfordult itt az 1930-as években Thomas Mann is, mint az akkori tulajdonos, Hatvany Lajos báró meghívottja.

8. szám - Az Esterházy család tulajdonában állt egykor ez a zárt félkörívű sarokerkélyes ház, legutolsó lakója gróf Esterházy Móric volt. Udvarán védett szőlőtőke terem, mely 1947-ben bújt elő a romok alól.

Kazinczy-emlékkút

Az emlékkút egy kis parkban áll. A keleti oldalán, az író, költő, műfordító domborművű bal profilja alatt - Kazinczy Ferenc emlékének 1831-1931 - a nyugati oldalán pedig - Kazinczy Ferenc halála évfordulójára emelte a Székesfőváros közönsége - felirat olvasható.
A mécsest tartó sudár nőalak és a költő bal profiljának domborműve Pásztor János szobrászművész alkotása.

Forrás: Wikipédia