Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

A Gyűjtemény késő reneszánsz, barokk ötvös-, ortodox liturgikus tárgyait, faszobrait, grafikáit, liturgikus textiljeit Klempa Sándor apostoli kormányzó és Bánáss László püspök gyűjtötte össze. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. Alapító igazgatója Márton Antal kanonok. A Gyűjtemény őrzi Vetési Albert 15. századi velencei miseruháját, a koronázási palást 19. századi bécsi másolatát, Zita királyné ajándékát: Hornig bíboros pásztorbotját, az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruha-készletet, Mindszenty bíboros veszprémi püspöki tárgyait, az itáliai reneszánsz, az orosz ikonművészet remekeit és több közel- és távol-keleti műtárgyat.

A Veszprémi Püspökség – 1993 óta Érsekség – a tíz „szentistváni” alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett. A veszprémi Szent Mihály-székesegyházat Gizella királyné alapította. Egy 13. századi oklevél arról tanúskodik, hogy a székesegyházban őriztek egy női koronát, melyet II. András a szentföldi háborúban elzálogosított. Ez a korona a legenda szerint Gizella koronája volt.

A mindenkori királyné a székesegyház kegyúrnője, 1392-től 1773-ig a veszprémi püspök Veszprém vármegye főispánja volt. A 13. századtól – néhány kivételtől eltekintve – Veszprém püspökei koronázták Magyarország királynéit. A koronázási szertartások helyszíne a középkorban Székesfehérvár, a Habsburgok idején (1563-tól) Pozsony, Sopron, majd Buda volt. A 14. századtól a Horthy-korszak végéig a veszprémi püspök viselte a “királyné kancellárja” tisztet, veszprémi püspökként még Mindszenty József is a „királyné kancellárja” volt.

Gizella-kápolna

Vár u. 16.

A valaha kétszintes palotakápolna, feltételezések szerint püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci hatásúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. A 18. században a püspöki palota építésekor a kápolna alsó szintjét újjáépítették és barokk stílusú elemekkel gazdagították.

Szent-György-kápolna

Vár u. 18.

„1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészletek kerültek elő: a Szent György-kápolna maradványai. A kapuzat küszöbkövére vésett latin nyelvű felirat került elő a következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: „in limine non sedeto”, azaz: a küszöbre ne üljetek. A figyelmeztetés a Szent György-napi búcsúra ide sereglőknek szólt. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újra festette és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit az ásatás felszínre hozta. Vetésit a Szent György-kápolnában temették el, de sírját a 18. században barbár módon feldúlták.

A 13. századi kápolna feltárása után a kápolna alatt egy korábbi építményt, egy körtemplomot találtunk patkóalakú szentéllyel.”  (H. Gyürky Katalin régész a Szent György-kápolna feltárója)

A Gizella- és Szent György-kápolna együtt látogatható.

Érseki Palota

Veszprém, Vár u. 16.

Állandó kiállítás az Érseki Palotában:

Enteriőr kiállítás

Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és a mecénás Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. A Püspöki – 1993 óta – Érseki Palota belső tereit az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymbal által 1772-ben festett mennyezeti freskók és a Koller Ignác által Párizsban készíttetett metszetek díszítik. A Palota 65.000 kötetes, főként latin nyelvű könyvárát és a gazdag levéltári anyagot Hornig Károly 17.000 kötetes gyűjteménye és Koller Ignác püspök patinás, barokk könyvtárszobája gazdagítja. A könyvgyűjteménynek ma az Érseki Könyvtár, a levéltári anyagnak az Érseki és Főkáptalani Levéltár ad otthont. A levéltár őrzi a magyarországi írásbeliség második legrégebbi darabját, Guden vitéz végrendeletét. A levéltár iskolai csoportok számára előzetes bejelentkezéssel lehetőséget biztosít címerfestésre vagy középkori oklevél-készítésre. A Palota látványossága az Erzsébet királyné fogadására Párizsból rendelt gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és a Ferenc József fogadására szintén Párizsban készíttetett empire stílusú, eredetileg szarvasbőr ülőgarnitúra. Gazdag a Palota Habsburg-kori gyűjteménye és főpapi diplomáciai emlékei.

Szent Imre Piarista- és Helyőrségi-templom

A mai Szent Imre római katolikus templom 1823 és 1833 között épült klasszicista stílusban. Az épület tornya kétszintes. Főhomlokzatának középső része kissé előrelép, háromrészes főpárkányát négy, copf jellegű ión oszlop tartja. A késő barokk belső terű templomépület falán MMT feliratot olvashatunk, mely a következő görög szöveg rövidítése: „Mária, Isten szülőanyja”. A főoltár képe Szent Imrét, a templom védőszentjét ábrázolja. Az oltárképeket ifjabb Bucher Ferenc készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a gimnázium és a Piarista Rendház mellé építették. Ma a Magyar Honvédség temploma. Kiállítóterében a Gyűjtemény egyházművészeti és kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez, májustól október közepéig.

Forrás: A Gyűjtemény honlapja