A magyar nép történetét bemutató állandó kiállítás látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban

Őskőkor: 1. terem

Az őskőkor vagy paleolitikum az ember történetének leghosszabb időszaka Magyarországon: kb. 400 000 éve kezdődött és 10 000 éve ért véget. Az éghajlat többszöri lehűlésével és felmelegedésével együtt változott az élő és élettelen környezet, benne az ember. A korszak változatos pattintott kő- és csonteszközeit az időszakos vadásztáborok feltárása nyomán ismerhettük meg. Az őskőkor végével a geológiai jelenkorban mintegy 3 000 éven át, kb. i. e. 7 000-ig (mezolitikum) éltek tovább a kőmegmunkáló hagyományok.

Érdekességek:

A legtöbb őskőkori lelőhely nem barlangban, hanem a szabad ég alatt található.
Már az őskőkori modern ember is készített hangszereket. Ha ellátogat hozzánk megnézhet egyet, sőt a hangját is hallhatja!

Újkőkor - Rézkor: 2. terem

Az újkőkor és a rézkor idején (Kr. 6000 - Kr.e 2800) a megélhetés alapját már a termelő gazdálkodás - földművelés, állattenyésztés képezte. Az emberek tartós, állandó településeken, falvakban vagy tanyaszerű kisebb telepeken éltek. A földművelés és a háztartás eszközei kőből, csontból, agancsból, égetett agyagból maradtak ránk: a szerves anyagú maradványokat csak közvetett úton rekonstruálhatjuk. A hitvilágról és a túlvilágról alkotott elképzelésekről a temetők és az idolok tanúskodnak.

A rézkor végére általánossá vált a réz, arany használata, a növekvő gazdagsággal együtt megjelentek az erődített települések is.

Érdekességek:

A kőből készült csiszolt balta hatékonysága vetekedett a mai fémbaltáéval. Ez a szerszám a vasgyártás feltalálásáig nemcsak nélkülözhetetlen munkaeszköz volt, hanem olykor jelképes szerepe is volt esküvőn, temetéskor, közösségi ünnepen.

Az Alföld település- sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét.
Hogy melyek voltak az ember első mesterségei, megtudja, ha bepillant a kiállításon felépített ház ajtónyílásán.

Bronzkor: 3. terem

A bronzkor (Kr.e. 2800-800.) gazdasági alapja a mezőgazdaság mellett az új fém (réz és ón ötvözete), az új fémműves technológia, a bronzöntés megismerése, majd fokozatos elterjedése volt. A bronz megkönnyítette a vagyon felhalmozódását, az abból készült eszközök, különösen a fegyverek hatalmat, gazdagságot jelentettek tulajdonosaiknak. Mindez hogyan tükröződik a bronzkori emberek mindennapjaiban, a telepek, temetők szerkezetében, erre próbálunk választ adni a kiemelkedően szép régészeti tárgyakon keresztül.

4. terem

A kárpát-medencei bronzkor igen gazdag, sokrétű fémművességéről a bronz, - illetve aranyleletek tanúskodnak. Ezek kisebb része telepekről, temetőkből származik, nagyobb részük kincslelet vagy raktárlelet részeként került napvilágra. Az egy-két személy, család vagy közösség tulajdonát képező bronz és aranyleletek megbízható támpontot nyújtanak a bronzkori ember viseletének és harci szokásainak, hiedelemvilágának hiteles rekonstruálásához.

Érdekességek:

A bronznak abban az időben nagy értéke volt. A bronzöntés során sérült tárgyakat az ötvös mesterek újraolvasztották. A nyers öntvényeken több esetben felismerhetők a korábbi tárgyak töredékei. A vitrinekben azt is megtalálják, hogy milyen szerszámokat használtak.

A bronzkor nagy vívmánya volt a ló felszerszámozásának, a lóvontatású kocsinak a felfedezése is. Új távlatokat nyitott a közlekedésben, kereskedelemben és hadviselésben.

A bronzkori kincsleletek egy részét tulajdonosaik nem ellenséges támadások miatt rejtették el. A kutatók többsége úgy véli, hogy a földbe vagy vízbe került leletek inkább áldozati, fogadalmi ajándékok voltak.

Vaskor: 5. terem

A Kr. e. 8. századtól a római hódítás idejéig terjedő időszak első felében a Dunától keletre fekvő táj a keleti, sztyeppei kultúrkör részévé vált. Ezeknek a századoknak a jellegzetes emlékei az előkerült szkíta aranyszarvasok. A Dunántúlt ekkor a közép - európai hallstatti kultúrába tartozó lakosság népesítette be. Kézművességük legszebb darabjai a halomsírokban talált festett díszű urnák. A Kr. e. 4. században a mai Magyarország egész területét a kelták hódították meg. Fejlett vasművességükről, ötvösművészetükről a Bátán előkerült bronz vadkanszobrocska is tanúskodik.

Érdekességek:
A kelták az egyetlen nép, amely a korszakban nyugat felől érkezett a Kárpát-medencébe.
Az elektronból (arany és ezüst ötvözete) domborított szarvasalakok pajzsdíszként szolgáltak. Ha figyelmesen megnézi a tápiószentmártoni szarvast, agancsai között egy másik állat rejtőzik.

Római kor: 6. terem

Az időszámításunk kezdetéhez érve a teremben térben és időben két különböző világ rajzolódik ki. A Dunántúl területe a Római Birodalom részévé vált, magas szintű társadalmi szervezettséggel, technikai fejlettséggel, latin írásbeliséggel és klasszikus műveltséggel.

Ugyanakkor a mai Magyarország keleti részén élő népcsoportok megőrizték "barbár", sajátos vaskori kultúrájukat, amely állandó kapcsolatban volt a Római birodalommal, hol háborús ellenfélként, hol békés kereskedőként. Ez utóbbit szimbolizálja a bemutatott piaci jelenet, mely valahol a limes mentén játszódhat.

Érdekességek:

A római katonát arra oktatták, hogy ne vágva, hanem szórva üssön sebet az ellenségén, mert a 6 cm-t meghaladó szúrt seb a fertőzés miatt már halálosnak számított. Hogy a fegyvereken kívül milyen hadigépezetet használtak, megtekintheti az "erőd" tövében".

Akárcsak napjainkban, akkor is kétfajta írás létezett: a nagy nyomtatott betűkkel kőbe, ércbe vésték a feliratokat, a folyó (kurzív) írással, fatáblákon, cserepeken egyéb tárgyakon találkozhatunk.

Hunok, germánok: 7. terem

A korai népvándorláskor másfél évszázadában különböző irányból érkeztek népek a Kárpát - medencébe. A hunok, a keleti gótok, a herulok, a szkírek, a langobardok hosszabb - rövidebb időre meg is telepedtek ebben a régióban. A kiállításon bemutatott tárgyak jelentős részét - a barbár társadalmak felső rétegének gazdagságát, igényességét reprezentáló -; nemesfémből, művészi munkával készült ékszerek, hatalmi jelvények teszik ki. Mindennapi életüket a földművelés, a háziipari és kézműves tevékenység (csontfaragás, szövés-fonás, kovácsmesterség, fazekasság) tükrében mutatjuk be, a korszak temetőit pedig egy Kr. u. 6. században eltemetett harcos sírja jeleníti meg.

Érdekességek:

A hunok között kultikus szokás volt a koponya mesterséges torzítása.
A fibula díszes ruhakapcsot jelent. A tárgytípust a hunok, gepidák, langobárdok emlékei között is megtalálja.

Avarok: 8. terem és folyosó

A közép-és belső-ázsiai eredetű avarok 567/68-ban menekültként érkeztek a Kárpát-medencébe, de birodalmuk közel 250 éven keresztül, a 9. század elejéig uralta a területet. Az avar kultúra korai szakaszában felismerhetőek a keleti magaskultúrák, az antik, mediterrán és germán elemek hatásai, míg a későbbi szakaszban az öntött bronzművességgel jellemezhető, homogén kultúra bontakozik ki.

Érdekességek:

• Az avarok uralma alatt alkotott először egységes birodalmat a Kárpát-medence legnagyobb része.
• Az avarok hozták be a kengyelt Európába. A kengyel használatával a lovas a lábával meg tudja magát tartani a lovon, "fel tud állni" és menet közben tud nyilazni.
• 558-59 telén Konstantinápolyban "összefutott az egész város, mert soha ilyen népet még nem láttak", mint az avar.

BELÉPŐDÍJAK:

• Felnőtt, teljes árú: 1 600 Ft
• Kedvezményes jegy*: 800 Ft
• Felnőtt, csoportjegy: 1 200 Ft
• Diák / nyugdíjas csoportjegy: 500 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt + gyermekeik): 3  600 Ft
• Kiegészítő jegy (felnőtt): 1 100 Ft
• Kiegészítő jegy (diák): 400 Ft
• Koncertjegy: 1 500 Ft
• Fotójegy: 500 Ft

Tárlatvezetési díjak:

• TOP 10 - egyéni tárlatvezetés (mellé kiegészítő jegyet kell venni): 1 000 Ft
• Osztályoknak/nyugdíjasoknak (mellé kiegészítő jegyet kell venni): 6 000 Ft
• Csoportoknak magyar nyelven (1-6 fő, mellé kiegészítő jegyet kell venni): 5 000 Ft
• Csoportoknak magyar nyelven  (7–15 fő,  mellé kiegészítő jegyet kell venni): 8 000 Ft
• Csoportoknak magyar nyelven (15 fő fölött, mellé kiegészítő jegyet kell venni): 10 000 Ft
• Csoportoknak tolmácsolással (1-30 fő, mellé kiegészítő jegyet kell venni): 10 000 Ft
• Csoportoknak idegen nyelven(1-6 fő, mellé kiegészítő jegyet kell venni): 8 000 Ft
• Csoportoknak idegen nyelven (7–15 fő, mellé kiegészítő jegyet kell venni): 10 000 Ft
• Csoportoknak (15 fő fölött, idegen nyelven, mellé kiegészítő jegyet kell venni): 15 000 Ft

* Felnőtt (62–70 év között)/ kedvezményes családi felnőtt (legalább két 18 év alatti személyt kísérő, egy/ két szülő vagy közeli hozzátartozó)/ ifjúsági (6–26 éves) magyar és EGT állampolgárok részére

Az állandó kiállításokat ingyenesen látogathatják:

• 6 év alatti gyermekek
• 70. életévüket betöltött felnőttek
• fogyatékkal élők (+1 fő kísérő)
• az EMMI által kiadott, szakmai belépővel rendelkezők
• legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjai
• a közoktatásban dolgozó pedagógusok (pedagógusigazolvánnyal, magyar és EGT állampolgárok részére)
• minden hónap harmadik szombatján a 26 év alattiak illetve 18 év alatti gyermekek, két közeli hozzátartozóval (magyar és EGT állampolgárok részére)
• ICOM-kártyával rendelkezők
• nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23.) minden látogató
• újságírók (érvényes igazolvánnyal)
• Tájak – Korok – Múzeumok-igazolvánnyal rendelkezők
• Budapest Kártyával rendelkezők

A pénztárban az alábbi utalványokat fogadjuk el:

• SODEXO AJÁNDÉK PASS
• SODEXO KULTÚRA PASS
• Sport & Culture utalvány
• OTP SZÉP kártya
• K&H SZÉP kártya
• MKB SZÉP kártya
• Erzsébet-utalvány (Szabadidő, Ajándék, Kultúra)
• Budapest Kártya
• Józsefváros Kártya
• City Tour Hop on Hop off kupon