Régészeti kiállítás Budapesten, virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Nemzeti Múzeum kutatásai azt bizonyítják, hogy a Miskolctól északkeletre húzódó térséget már a múltban is élénk forgalom jellemezte. Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, így a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, ami évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között. Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött létre. A folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az életkamrák közül régészeti szempontból kiemelkedő terület Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője. A Hernád-völgy miskolci kapuja és a Kassai-medence között félúton, ahol ma autópálya pihenő épül, korábban egy fogadó működött, még korábban egy honfoglalás kori temető volt, azt megelőzően pedig a szkíták és egy erődített bronzkori település lakói is úgy gondolták, hogy ez a legjobb hely a megtelepedésre. Hasonlóan kedvelt volt a Hernád völgye már az újkőkor folyamán is, amire a korai földművesek nyomai utalnak a mai Garadna, valamint Novajidrány határában. Ugyancsak Garadnán került elő egy germán, vandál település részlete, ahol a feltárt több tucatnyi szénégető gödör alapján valószínűsíthetjük, hogy a lakosság nagy része e helyen szénégetéssel foglalkozott.